日本語能力試験 「にほんごのうりょくしけん」JLPT nyelvvizsga

Mi az a JLPT?

Japanese Language Proficiency Test, avagy japán nyelvvizsga. Nos, a japán fogalmak szerint mindenképpen az, nekem egy kicsit sablon tesztnek tűnik. Nem kell egyetlen hiraganát se leírnotok kézzel, nem kell önállóan se írásban, se szóban egy mondatot se képeznetek, csak és kizárólag feleletválasztós az egész. Egyik oldalról ez nyilvánvalóan könnyebbség, mert ha nagyon mázlista vagy, könnyedén átlibbensz rajta, de ugyanez a hátulütője is: nem mutatja meg a valós tudásodat, maximum azt, hogy kellően felkészültél az adott szintre.

Milyen szintjei vannak?

A JLPT jelenleg 5 szintből áll, ami azért, mert korábban 4 szint volt, N betűkkel is jelölve van, tehát N1, N2, stb. Az N egyes értelmezések szerint “new” (új), más értelmezések szerint a nihongo szó miatt áll benne. Ha csak annyit láttok, hogy JLPT 3 , az a régi szintnek felel meg, oda kell figyelni. Az N5 a leggyengébb szint, hogy makogsz valamit japánul, N1 az anyanyelvi.

Van-e szólista, illetve egzakt követelmény?

Ez egy nagy fekete pont a listában: nincs (mondjuk melyik nyelvvizsgához van?). Ugyanakkor ez biztosítja azt, hogy a tudásod mégis valamennyire reális képet alkosson a vizsgán, hiszen nem az van, hogy adott ez a 128 szó és akkor pontosan ezt kérdezik. Hozzávetőleges listák vannak, de lehet, hogy kérdeznek azokon kívül is, mindazonáltal ha valaki megtanulja ezeknek a nem hivatalos listáknak az anyagát, nagy meglepetés már nem érheti és átmegy a vizsgán.

Kiknek érdemes megcsinálni?

Ha valaha Japánban akarsz tanulni vagy dolgozni, akkor lehet felvételi követelmény egy bizonyos szintű JLPT, más kérdés, hogy az alsóbb szintek neked teljesen feleslegesek, hiszen ha kérnek JLPT papírt, akkor az bizony N3, N2 vagy N1 szintű lesz. Az N5 és N4 papírok annyit érnek, mint az érettségi: túl kemények.

Amennyiben szereted tesztelni magadat, akkor ezt neked találták ki. Beülsz a tesztre, nekiugrasz, aztán amikor megvan a jó válasz, bejelölöd a mellékelt megoldólapra és máris van egy kis nyelvvizsgád. Nagyon praktikus viszont arra, hogy felépítsd a tanulási menetedet, tudsz egy vázat adni az egésznek, hogy namostakkorleülök és megtanulom a JLPT N5 kanjikövetelményét. Nyilván az N5 vizsgán hétköznapibb dolgokat kérdeznek, míg az N1-en már egészen részletekbe menően kell érteni a szöveget (úgy írott, mint hallott).

Mi a menete a vizsgának?

Sajnos nem mindenhol lehet vizsgázni, Magyarország és a környéke még nagyjából el van kényeztetve: Budapesten van vizsga, minden december első vasárnapján. Mivel az egész világon központi a vizsga, ezért más alkalommal nem próbálhatja meg senki, annyi, hogy egyes környékeken (pl. Japánban) van egy júniusi vizsgaidőpont is.

Beültök a vizsgaterembe, tartanak egy eligazítást. Az asztalon nem lehet semmi. Se kabalaállat, se csoki, se tartalék tollak (főleg, mert ceurzával kell kitölteni a tesztet, amit adnak is, ha elfelejtettél vinni, csak 2B a megfelelő és ajánlott radírt is vinni). A teszten csak japán nyelvű szöveg van, az N5 szint anyagán is, de a feladat mindig ugyanaz: kiválasztani a helyes választ a megadott variációk közül és bejelölni a mellékelt megoldólapon. Magán a feladatlapon teljesen felesleges bármit bejelölni, nem az számít, ugyanakkor vissza kell adni a teszt végén (szabad rá jegyzetelni). Az első rész egy kanjifelmérő, amiben kanjik olvasatát kérik oda-vissza. Van egy mondat, abban aláhúzva egy kanjival írt szó és ki kell választani a megadott lehetőségek közül, hogy melyik a helyes olvasata (nyilván abban a jelentésben), aztán ugyanez visszafelé, adott egy mondat, amiben egy hiraganával írt szó van aláírva és a megadott kanjis szavak közül ki kell választani az olvasatban és értelemben oda megfelelőt. Mindig csak egy jó választ van. Megjegyzés: ezért tartom tökéletesen feleslegesnek, ha csak magukat a kanjikat tanulja valaki és hozzá a steril olvasatokat. Soha nem egy kanjit kérdeznek, ha igen, akkor annak mint szó, önmagában van értelme (pl. 馬「うま」 az ló). Csak szövegkörnyezetben kérdezik és csak szavakat, soha nem azt mondják, hogy “itt egy kanji, sorold fel minden lehetséges olvasatát”. Persze, kell valami kapaszkodó, de értelmesebb úgy tanulni kanjikat, hogy a kanji értelmét és hozzá olyan szavakat tanulni, amiben az a kanji szerepel.

Megjegyzem, a mellékelt képen szerintem a legundokabb feladat található: az üres rész négy vonalas részére az alul szereplő szavakat kell helyes sorrendben írni, majd a csillagozott részen levőnek a számát beírni a megoldókulcs lapjára.

Az írásbeli rész második fele egy nyelvtani teszt, hasonló ehhez: van egy mondat, kihagyva egy rész, oda ki kell választani, hogy mi a megfelelő nyelvtani jelenség, aztán mozaikozni kell mondatokkal, megadnak szavakat és a helyes sorrend a lényeg és azt tesztelik. Ezután jön egy szövegértés (vagyis legalább két szöveg), elolvasod, értelmezed és válaszolsz a megadott kérdésekre (ugyanakkor ez is feleletválasztós).

Az írásbeli rész végén van egy kis szünet, majd következik a magnós rész, ezen a hallott szövegnek megfelelő helyes választ kell kiválasztani és bejelölni a megoldólapon. Nem beszél gyorsan a magnón az ember, de minden szöveg csak egyszer hangzik el, itt nagyon kell koncentrálni.

Kielemzés

Minden részfeladatnak van egy minimum pontszáma, amit el kell érni, de ha van egy összpontszám is, amit ha nem értek el, akkor hiába az egész. Tehát hiába van ponthatár + 1 pontod minden feladatrészen, azzal még nem fogod elérni az összpontszám minimumát. Igen, buktam már meg így 😀 Na nem egy pontom volt több mindegyiknél, de mindegyik megvolt, de mivel nem volt meg a minimum összpontszámom, ezért a vizsga eredménye mégis “nem sikerült”.

Az eredményt sok ideig tart, mire megkapod, márciusban postán is a kezedben van, illetve februárban már a neten tudod ellenőrizni a kódszámoddal (amit úgyis fejből fogsz már vágni a vizsga végére, annyiszor kell leírnod majd).

Jelentkezés

Általában augusztusban már lehet, szeptember egyik napján van a jelentkezési határidő. A Károli Gáspár Református Egyetem (1088 Budapest, Reviczky u. 4. III/312.) szervezi az egészet (a Japán Alapítvánnyal karöltve), oda kell bemenni jelentkezési lapért, be kell fizetni 8000 Ft-ot (2014-ben legalábbis ennyi volt) fejenként és vinni kell két igazolványképet. Kapsz vissza egy kis kartont, amire rákerül az egyik fénykép és azzal kell megjelenned majd a vizsgán (és természetesen személyivel). Egy vizsgaidőpont esetében egy vizsgára lehet jelentkezni.

Tesztfeladat minták

Itt találtok párat. Kiválasztjátok a szinteteket, aztán a tesztben a szerintetek jó válaszra böktök. Ha kör az eredmény, akkor helyes a válaszotok, ha x, akkor helytelen, majd alatta megnyomjátok a jobb oldali gombot (つぎへ).

Előnyei a vizsgának

• rendszerezetten tanulsz, látod, hogy be tudod magolni a dolgokat
• ha ez a követelmény, akkor megvan
• nem csak úgy lógsz a levegőben, elmondhatod, hogy van egy alapfokú, középfokú vagy akármilyen nyelvvizsgád
• egynyelvű, nincs fordítás benne és nem kell angolul se tudni hozzá
• a legújabb tanulmányok szerint akkor tanulunk a leghatékonyabban, ha teszteket oldunk meg, tehát okostelefonra letölthető vagy könyvekkel megvásárolt JLPT tesztekkel saját magunknak segítünk (nem csak a magolás folyton)

Hátrányai a vizsgának

• nem ad akkora képet a tudásodról, amekkora jó lenne, mivel csak feleletválasztós, nem kell soha magadnak önállóan alkotnod semmit,  emiatt pont azokat a szituációkat kerüli ki, amire a valós életben szükséged lenne (szóbeli és írásbeli szövegalkotás, összefüggő beszéd)
• az évente egy alkalom baromi kevés, ha csak valamelyik részt bukod, akkor is az egész vizsgát meg kell ismételned következő évben (az olasz nemzetközi nyelvvizsga, a CILS esetében ez úgy van, hogy egyszer “pótvizsgázhatsz” abból a részből csak nyáron, amit elrontottál és azzal meglesz az eredményed)
• az alsó szinteket a világon semmire nem tudod használni, bár nagyon menő a haverok között, hogy van egy alapfokú nemzetközi japán nyelvvizsgát, mégis, maximum hobbyból érdemes megcsinálni, másra nem jó