条件法「じょうけんほう」- feltételes mód

A japán nyelvben négyféle mód van a feltételes mód kifejezésére, ezeket fogjuk végigvenni ma. Ez most egy kicsit bonyolult lecke és nem is kezdő anyag lesz. Az anyagot elsősorban Tae Kim vonatkozó angol nyelvű cikke alapján dolgoztam fel.

と

feltétel + と + eredmény

Ez a legegyszerűbb sablon, a magyar ha…, (akkor)… kifejezésnek felel meg. Ezekben a kifejezésben magyarul sem használunk feltételes módot, hiszen ami az egyik esemény által van kiváltva, ezekben a szituációkban fix, nincs választása.

ボールを落す「おとす」と落ちる「おちる」。
Ha elejted a labdát, (akkor) leesik.

電気「でんき」を消す「けす」と暗く「くらく」なる。
Ha lekapcsolod a lámpát, sötét lesz.

Ezek a példák azt mutatják, hogy a következményeknek a természetes következményére kitűnően használható a と.

Használjuk úgy is, hogy a mondatba illeszthető a “biztosan”, illetve a “semmiképp” is.

学校「がっこう」に行かない「いかない」と友達「ともだち」と会えない「あえない」よ。
Ha nem mész iskolába, semmiképpen nem találkozol a barátaiddal.

たくさん食べる「たべる」と太る「ふとる」よ。
Ha sokat eszel, biztosan el fogsz hízni.

Állapot kifejezésére a だと használatos. Ebben az esetben a だ ugye csak a létezésre használatos ige, nem túl bonyolult.

先生「せんせい」だと、きっと年上「としうえ」なんじゃないですか？
Ha ő a mester (tanár), biztosan idősebb, nem?

なら（ば）

Ez az igazi feltételes mód. Amennyiben valami lehetőség létrejön, abban az esetben lesz ennek valamilyen következménye. Nem biztos a feltétel és az eredmény sem. Soha nem használjuk a だ-val.

みんなが行く「いく」なら私「わたし」も行く「いく」。
Ha mindenki megy, akkor én is megyek.

エリカさんが言う「いう」なら問題「もんだい」ないよ。
Ha Erika ezt mondja, akkor nincs semmi probléma.

A: 図書館「としょかん」はどこですか。
B: 図書館「としょかん」なら、あそこです。

A: Hol van a könyvtár?
B: Ha a könyvtárra gondolsz, az ott van.

Tudom, hogy ez egy kicsit erőltetett példa magyarul, de japán nyelvben egy ilyen jellegű beszélgetés teljesen természetes.

A ならば a なら udvariasabb változata, használatuk teljesen megegyezik.

ば

Ez lesz a legbonyolultabb jelen idejű feltételes módú mondatot kifejező változat, itt már belenyúlunk az igékbe.

Az ige szótári alakjának utolsó u-hangját kicseréljük e-re és utána tesszük a ば-t.

例えば「たとえば」:

食べる　⇒　食べれ ⇒  食べれば「たべれば」
待つ　⇒　待て ⇒  待てば「まってば」

Az い-melléknevek is képezhetők, kerülhetnek ezáltal feltételes módba. Ugyanúgy bánunk velük, mint a tagadó ない alakokkal: az い helyére ければ kerül.

例えば「たとえば」:

ない　⇒　なければ
おかしい　⇒　おかしければ

A な-melléknevek és a főnevek esetében van a legegyszerűbb dolgunk, csak utánuk dobjuk a であれば-t.

例えば「たとえば」:

学生　⇒　学生であれば「せんせいであれば」
暇　⇒　暇であれば「いとまであれば」

友達「ともだち」に会えれば「あえれば」、買い物「かいもの」に行きます「いきます」。
Ha tudok találkozni a barátommal, elmegyünk vásárolni.

楽しければ「たのしければ」、私「わたし」も行く「いく」。
Ha szórakoztató lesz, én is megyek.

食べ「たべ」なければ病気「びようき」になるよ。
Ha nem eszel, beteg leszel.

たら（ば）

Ez egész egyszerűen az ige hétköznapi múlt idejű kijelentő módú alakja (た・だ) + ら(ば). Ez a változat a következményre koncentrál.

例えば「たとえば」:

自動　⇒　自動だった ⇒  自動だったら「じどうだったら」
待つ　⇒　待った ⇒  待ったら「まったら」
読む　⇒　読んだ　⇒　読んだら「よんだら」
忙しい　⇒　忙しかった ⇒  忙しかったら「いそがしかったら」

暇だったら、遊びに行くよ。
Ha van szabadidőm, játszani megyek.

学生だったら、学生割引で買えます。
Ha diák vagy, vásárolhatsz diákkedvezménnyel.

Összehasonlítva a ば és a たら feltételes mondatokat:

友達に会えれば、買い物に行きます。
Ha tudok találkozni a barátommal, elmegyünk vásárolni.
(itt fontosabb a találkozás)

友達に会えたら、買い物に行きます。
Ha találkozom a barátommal, elmegyünk vásárolni.
(itt pedig a vásárlás ténye van kiemelve)

Múlt időben történt cselekményre is a feltételes módot használjuk, amikor egy esemény következménye meglepő volt.

家「いえ」に帰ったら「かえったら」、誰も「だれも」いなかった。
Amikor hazaértem, senki sem volt otthon.

アメリカに行ったら「いったら」、たくさん太りました「ふとりました」。
Amerikába menetelem után nagyon meghíztam.

A たらば csak a たら udvariasabb változata, ahogy fent már láthattuk a ならば esetében is.

A もし szót is használhatjuk, amennyiben nem tudjuk valamiről, hogy igaz vagy sem.

もしよかったら、映画「えいが」を観に「みに」行きます「いきます」か？
Esetleg jó lehet neked, ha moziba megyünk?

もし時間がないなら、明日「あした」でもいいよ。
Elképzelhető, hogy nincsen idő rá, holnap viszont jó.