念誦「ねんじゅ」- megszólítás

Avagy hogyan szólítsunk meg valakit Japánban

Ha idegen az utcán, akkor leginkább sehogy. Ritka nagy udvariatlanság ismeretlenül megszólítani valakit csak úgy, mert találkozunk vele. Az idegeneknek (nem UFO, hanem csak külföldi, jellemzően fehér) elnézik ugyan, ha mondjuk elkavarodunk és megkérdezzük, hogy mi merre van, sőt, segítőkészek is, de azért igyekezzünk megoldani a problémáinkat magunk. Kint mindenki a maga bajával törődik, a maga életével és nem nagyon kér segítséget.

Jöjjön viszont az élő megszólítások listája magyarázatokkal. Hosszú lesz, de egyszerű, azért pár napi hideg élelmet csomagoljatok a poszt megnyitása előtt.

Ha már ismerjük az illetőt, vagy legalább bemutattak neki, akkor több lehetőségünk van. Ugyan vannak személyes névmások, mégis a legudvariasabb a nevükön szólítani őket, valamilyen megszólítással a neve után. Ez olyasmi, mint nálunk az Úr, a Hölgy, csak Japánban ez általános, nem kiváltság. Figyelem, enélkül, kizárólag a NEVÉN szólítani valakit csak ritkán szabad, amennyiben családtag (és ekkor se mindig) és ha ezt már előtte megbeszéltük velük. Magunkra vonatkozóan is használhatjuk a nevünket, ám akkor a megszólítás használata szigorúan TILOS, csak és kizárólag másokra használhatjuk, akár jelen van, akár nem.

さん

A legelterjedtebb megszólítás, gyakorlatilag bármilyen szituációban használhatjuk, ez a joker. Ha gondban vagyunk, legalább ezt használjuk. Hacsak nem egy nagyon felettünk állóval beszélgetünk (mire ilyen emberrel beszélgetünk majd japánul, már olyan szintre jutunk a nyelvben, hogy nem tesszük mégse), akkor nem tévedhetünk nagyot.
A személy nemétől független.
Más emberek családtagjaira is ezt használjuk, pl. valaki másnak a lánya 娘さん　【むすめさん】.
Akár állatokra is használhatjuk (pl. nyúl úr).
Internetes használatban gyakran a 3-as számmal helyettesítik, mivel a 3 olvasata is さん.

様 【さま】

Ez az udvariasabb lépcső a さん megszólítás felett. Istenekkel kapcsolatban csak ez használatos (神様【かみさま】). Mindkét nemre használható ez is.
Főleg olyan esetekben használjuk, amikor rendkívül tisztelünk valakit.
Önmagunkra használatosan RENDKÍVÜL udvariatlan és beképzelt hatást kelt.
Kifejezésben is szerepel, mint a “köszönöm a várokozását” お待ち度様　【おまちどさま 】

君【くん】

Alacsonyabb státuszú emberekre vagy fiatalabbakra vonatkozó megszólítás, főleg gyerekekre, tizenévesekre.
Lányok használhatják régóta ismert fiú barátaikra.
Hallhatjuk munkahelyen is újoncokra, illetve a tanár-diák kapcsolatokban.

ちゃん

Becéző megszólítás, főleg nőkre, gyerekekre és nagyon közeli barátokra használatos. Mindig egyeztessük az illetővel, mielőtt így nevezzük.
Használatos szeretők között, állatokra.
Rangban felettünk álló személlyel kapcsolatosan rendkívül udvariatlan.
Nők használhatják magukra vonatkoztatva, viszont gyerekesen hangzik. Barátok között szokás ez is csak.

坊【ぼう】

Csak fiúcsecsemőkre, kisgyerekekre használandó megszólítás.

先輩 【せんぱい】

Iskolában, sport klubban a magasabb szintű társak megszólításra, akik szintén tanulók, sportolók.
Tanárokra, osztálytársakra és munkatársakra nem használható.

後輩 【こうはい】

A nálunk alacsonyabb szintű iskolatársakra, sporttársakra szokás használni.
Ritkán használatos, sokkal elterjedtebb a  君【くん】.

先生 【せんせい】

Szó szerinti jelentése: korábban született.
Jóval felettünk álló emberre használatos, illetve tanárokra, orvosokra, ügyvédekre, politikusokra, hírességekre, híres sportolóra.
Önmagában állva is használható megszólítás.
Szarkasztikusan leírva katakanával írandó, a média megalomániásokra használja.

博士 【はかせ】

Professzorokra, rendkívül magas szintű végzettséggel rendelkező személyekre vonatkozik.

氏 【し】

Formális írott levelekben helyes a használata, ha ismeretlen emberrel beszélünk, vagy valakivel, akivel még soha nem találkoztunk.
Amennyiben egy név után egyszer használjuk, onnantól az egész szövegben hivatkozhatunk az illetőre így, de önmagában állva, név nélkül.

foglalkozások nevei

Ha valakinek tudjuk a foglalkozását, nyugodtan referálhatunk rá annak megfelelően, például használhatjuk az atléta (選手【せんしゅ】) szót a neve után megszólításként.
Cégen belül használatosak az alábbi szavak (névvel és önállóan is):

部長 【ぶちょう】- részlegvezető
社長 【しゃちょう】-  cégvezető

Más cégek vezetőivel kapcsolatban hozzá kell kapcsolnunk a さん megszólítást, tehát például 社長 さん.

kriminalisztika

容疑者【ようぎしゃ】 – gyanúsított
被告【ひこく】 – vádlott
受刑者【じゅけいしゃ】 -fegyenc, elítélt

cégek

Saját cégünkkel kapcsolatosan az alábbi szavakat használhatjuk:

弊社 【へいしゃ】- esetlen, szegényes cég (alázatos)
自社 【じしゃ】- saját cég (semleges)
貴社 【きしゃ】- nemes cég
御社 【おんしゃ】- tiszteletteljes cég, csak szóban használandó
当社 【とうしゃ】- ez a cég (semleges)

Más emberek cégére pedig így utalhatunk:

株式会社 【かぶしきがいしゃ】- részvénytársaság (gyakran csak rövidített verzióban, 株)
有限会社  【ゆうげんがいしゃ】- korlátolt felelősségű társaság (rövidített verziója a 有)

殿 【との、どの】

Az “uram” megszólítással egyenértékű, de nem jelent sem nemességi, se társadalmi rangot.
Szóban ritkán használatos, inkább üzleti levelezésben találkozhatunk vele.
Manapság szóbeli használata esetén gyakran vicc értelmet nyer, animében, mangában gyakran használatos.

 の君【のきみ】

Történelmi megszólítás, főleg a Heian-korban használták.
Napjainkban arra használják, aki nagyon urasan, királylányosan viselkedik, de rendkívül ritkán fordul elő.
Fő használata a történelmi filmekben, drámákban van.
Férfi a nőnek írt szerelmes levelében is használhatja.

上【うえ】

Szó szerinti jelentése: felett.
Nagyon ritkán használt, inkább állandósult szókapcsolatokban szerepel, mint a 父上 【ちちうえ】és a 母上【ははうえ】.
Nem névre szóló recepteken találkozhatunk az  上様 【うえさま】megszólítással.

uralkodói család

陛下 【へいか】- őfensége (önmagában is állhat; csak saját uralkodóra hivatkozva)
殿下  【でんか】- őkirályi fensége (önmagában is állhat; mások uralkodóira hivatkozva)
妃殿下 【ひでんか】- herceg
閣下 【かっか】- őkiválósága (önmagában is állhat; miniszterek, nagykövetek)
大統領 【だいとうりょう】- miniszterelnök

Különböző sportágaknak lehetnek sportspecifikus megszólításai a mestereknek, edzőknek, illetve nem foglalkoztam a hitélettel kapcsolatos megszólításokkal.

A gyerekek beszélgetéseiben a ちゃん gyakran lehet たん, illetve ritkábban ちゃま vagy たま.