の partikula

A legelterjedtebb és talán számotokra is legismertebb használata a の-nak az, amikor birtokviszonyt fejez ki. Ilyen esetekben a “birtokos の birtokolt dolog”. Akár egymás után több kifejezésben is használhatjuk szemrebbenés nélkül, van viszont egyéb értelme is.

ボブは、アメリカの大学「だいがく」の学生「がくせい」だ。
Bob egy amerikai egyetem diákja.

A fenti példában egyből két birtoklást is kifejezünk és mégsem. Itt az első の azt jelenti, hogy amerikai, Amerika birtokában levő egyetemnek a birtokában levő diák. Magyarul ugye ez egyszerű helyhatározó, míg a japánban birtokviszony. Magyarul is érthető viszont, Amerikának az egyeteme.

そのシャツは誰「だれ」のシャツ？
Ez a póló kinek a pólója?

Ebben az esetben, amennyiben a szituációból egyértelműen kiderül, miről beszélünk, nyugodtan elhagyhatjuk a  második”póló” szót, ahogy magyarul is tennénk.

そのシャツは誰「だれ」の？
Ez a póló kié?

Itt jegyezném meg, hogy a この、その、あの alakok eredetije a これの、それの、あれの volt, ezekből rövidültek meg az évek során.

Mivel a japán nyelvben nincsen olyan birtokos névmás, mint a magyar enyém, tiéd, stb., ha ezt akarjuk kifejezni, nagyon egyszerűen a személyes névmásokat használjuk és utánuk rakjuk a の-t (pl. 私の、僕の).

A の nagyon praktikus lesz egyébként, gyakorlatilag bármilyen főnevet vagy igét melléknévvé tehetünk.

白い「しろい」のは、かわいい。
A fehér színű (akármi) csinos.

授業「じゅぎょう」に行く「いく」のを忘れた「わすれた」。
Elfelejtettem órára menni. (Az órára menés dolgát elfelejtettem)

Ha nem akarjuk a の-t használni, kicserélhetjük főnévvel is, erre lesz nagyon praktikus a 物「もの」és a こと.

白い「しろい」物「もの」は、かわいい。

授業「じゅぎょう」に行く「いく」ことを忘れた「わすれた」。

日本語「にほんご」の本「ほん」
japán nyelvről szóló könyv

英語「えいご」の先生「せんせい」
angol (nyelv) tanár

Bár a fenti két példa egyértelmű, soha nem hagyhatjuk el ezekből a jelzős szerkezetekből a の-t. Itt a szókapcsolat első főneve melléknévi szerepbe kerül. Tárgyi példákkal talán jobban érthető:

金「きん」の指輪「ゆびわ」
aranygyűrű

魔法「まほう」の扉「とびら」
mágikus (varázslatos) ajtó

日本「にほん」の車「くるま」
japán autó

Ha ki is cseréljük a főnevet a の-ra, akkor is kell a な, amennyiben a főnévnél egy な-melléknevet használtunk.

静か「しずか」な部屋「へや」が、アリスの部屋「へや」だ。
 A csendes szoba Alice szobája.

静か「しずか」なのが、アリスの部屋「へや」だ。
A csendes Alice szobája.

Használhatjuk magyarázó partikulaként is:

友達「ともだち」の恵子「けいこ」さんです。
Ő a barátom, Keiko.

クラスメイトの田中「たなか」さんに会いました「あいました」。
Az osztálytársammal, Tanakával találkoztam.

姉「あね」のリザ
a nővérem, Liza

Hogy mennyire nincs határa annak, hogy hány の van egy mondatban, arra az alábbi mondat egy szép példa, ahol 6 van benne, magyarul pedig kettő darab birtokos szerkezet, plusz a jelzők:

私「わたし」の友達「ともだち」の大学「だいがく」の日本語「にほんご」の先生「せんせい」のアメリカの車「くるま」
a barátom egyetemi japántanárjának amerikai autója

Nők használják még egy magyarázó szerepre is mondatvégő záró partikulaként:

今「いま」は忙しい「いそがしい」の。
A helyzet az, hogy most elfoglalt vagyok.

Férfiaknak javasolt még egy だ-t a végére tenni:

今「いま」は忙しい「いそがしい」のだ。

Mivel a だ viszont kérdésben nem szerepelhet, ezért kérdésként nemtől függetlenül állhat a mondat végén:

今「いま」は忙しい「いそがしい」の？

Amennyiben létezés tényét akarjuk kiemelni, muszáj a の után tenni a な-t, különben egészen mást mondunk.

田中「たなか」のだ
Tanakáé

田中「たなか」なのだ
ő Tanaka