動詞「どうし」igék I. ます形「ますけい」

Igék I.

 A CSOPORTOK

1. csoport: うvégű igék 

Az 1. csoport igéinek végződéseう. A csoportot hívják mássalhangzótövű igéknek, illetve 五段動詞「ごだんどうし」-nak. A　五段【ごだん】jelentése 5 sor. A végződésben bármelyik mássalhangzó is lehet az alábbiakkal: u vagy a +る、u +る、o +る.

• 話す【はなす】- beszélni, mondani, kommunikálni
• 書く【かく】- írni, feljegyezni
• 聞く【きく】- figyelni, hallani, kérdezni
• 待つ【まつ】- várni
• 飲む【のむ】- inni, dohányozni, enni (levest), lenyelni

Az igecsoportok megkülönböztetéséhez egy segítség: ha bármi másra végződik, mint る és nem a két rendhagyó ige egyike, akkor kész is vagyunk, az tuti első csoportba tartozik. Amennyiben る a vége, de nem する az ige maga, ott már ellenőriznünk kell, hogy milyen hang (és nem hiragana) áll megint a る előtt. Itt is fontos, hogy nem feltétlen あ、う vagy お áll önmagában, hanem az a, u vagy o hangok akármelyik mássalhangzóval kombinálva (nézzétek meg a példákat lentebb).

2.csoport: いるés えるvégződésű igék ‚

A 2. csoport igéinek szótári alakjának végződése i +る vagy e +る. A csoport másik neve magánhangzótövű igék, illetve 一段動詞【いちだんどうし】. Az 一段【いちだん】jelentése egy sor.

i +る végű igék

• 着る【きる】- hordani (felsőtesten), viselni
• 見る【みる】- látni, nézni, vigyázni valamire, megfigyelni
• きる- felkelni, felébredni
• 降りる【おりる】 – kiszállni, kilépni, lelépni, lemenni
• 信じる【しんじる】 – hinni, bízni

e +る végű igék

• ける – kinyitni (szinoníma: 開く【ひらく】)
• 上げる【あげる】- adni
• 出る【でる】- kimenni, elmenni, feltűnni
• 寝る【ねる】- aludni, elaludni
• 食べる 【たべる】- enni

3.csoport: rendhagyó igék ƒ

Hála az égnek, a japán nyelvben mindössze két rendhagyó ige van, a来る【くる 】(jönni) és a する (csinálni).

A する ige valószínűleg a leggyakrabban használt igénk lesz. Használatos más jelentésekben is, mint készíteni vagy kerülni valamennyibe. Főnevekkel összekapcsolva igéket képez.

• 勉強する【べんきょうする】- tanulni
• 旅行する【りょこうする】 – utazni
• 輸出する【ゆしゅつする】- exportálni
• ダンスする – táncolni
• シャンプーする – samponozni

A HASZNÁLAT 

Szótári alak:

普通形「ふつうけい」hétköznapi alak = 辞書形「じしょけい」szótári alak

A szótári (hétköznapi) alakban minden japán ige végződéseう. Ezt az alakot találjuk a szótárban és ez a hétköznapi, jelen idejű kijelentő módú alak. Ezt használjuk közeli barátokkal vagy a családban hétköznapi helyzetekben.

A ます alak (udvarias jelen kijelentő):

ます形「ますけい」。
Aます a szótári alakhoz hozzáadva udvarias jelen idejű kijelentő igét képezhetünk. Ezt a formát használjuk, ha több udvariasságot megkövetelő szituációban kell beszélnünk.

Az egyszerűség kedvéért maradjunk a hiragana változatoknál az alábbi összefoglaló táblázatban:

Az első csoportnál ahogy látjátok, u hangot és i hangot írtam és ez nem véletlen. Mivel az első csoportba tartozhat bármilyen mássalhangzó + u szótag, tehát a teljes u-sor (う、く、す、つ、ぬ、ふ、む、stb.) plusz az a +る、u +る、o +る, ezért nem lehet azt mondani, hogy csak az う-t cseréljük ki. Az elején jó lett volna nekem annak idején, ha ezt külön elmondja valaki, mert nem volt rögtön tiszta.

Szépen át is ugrottunk egy anyagot, ami pedig az igető képzése. Ez az ún. ます-tő.　Nagyon hasznos, mert sok alak képzésekor ez lesz az alap, amihez csatolunk majd még további  képzőket.　 A ます alakból a ます-t eltávolítva kapjuk meg az igetövet.

Akkor jöjjön pár példa a ます形 képzésére csoportokra bontva. Ezek gyakran használt igék, már most nem árt megtanulni őket. Figyeljük, ahogy változik az ige szótári alakja menet közben:

1. csoport:

‚2. csoport:

rendhagyó igék: