かな – vajon
Ha átnéztük a női かしら változatot, itt az ideje, hogy megnézzük az általánosan használatos かな mondatvégi partikulát is, amivel szintén azt fejezhetjük ki, hogy “azon tűnődöm…”. Akkor használjuk, amikor bizonytalanok vagyunk valamiben.
Képzése:
- hétköznapi igealak + かな
遊ぶかな「あそぶかな」
遊ばないかな「あそばないかな」
遊んだかな「あそんだかな」
遊ばなかったかな「あそばなかったかな」
- folyamatos igealak + かな
遊んでいるかな「あそんでいるかな」
遊んでいないかな「あそんでいないかな」
遊んでいたかな「あそんでいたかな」
遊んでいなかったかな「あそんでいなかったかな」
- főnév/személyes névmás/mutató névmás + かな
犬かな「いぬかな」
これかな
私かな「わたしかな」
犬じゃないかな「いぬじゃないかな」
- kérdőszó + かな
誰かな「だれかな」
どこかな
誰だったかな「だれだったかな」
- い-mlln. + かな
難しいかな「むずかしいかな」
難しかったかな「むずかしかったかな」
難しくなかったかな「むずかしくなかったかな」
- な-mlln. (な nélkül) + かな
元気かな「げんきかな」
元気ではないかな「げんきではないかな」
元気じゃないかな「げんきだったかな」
元気だったかな「げんきだったかな」
元気じゃなかったかな「げんきじゃなかったかな」
Hétköznapi szóbeli használatban gyakran megnyúlik a második szótag: かなあ lesz belőle.
あの人「ひと」は誰「だれ」かな…
Azon gondolkozom, ki lehet az az ember…
私「わたし」、そんなこと言った「いった」かな…
Mondtam én valami ilyesmit?
これ美味しい「おいしい」かな…
Nem tudom, vajon finom-e…
彼「かれ」はどこに行った「いった」かな…
Vajon hova mehetett?
もう食べて「たべて」いいかな…
Vajon rendben van, ha enni kezdek?
明日「あした」、晴れる「はれる」かな…
Nem tudom, szép idő lesz-e holnap…
Ha ki akarjuk hangsúlyozni, hogy tényleg nem tudunk valamit, tegyünk a かな elé még egy の-t.
これ美味「おいしい」しいのかな..
Tényleg nem tudom, hogy ez finom-e…
Ha negatív alakkal használjuk, akkor finoman azt fejezzük ki vele, hogy a feltevés nem igaz. Magyarul nem tudjuk a mellékneveket tagadó alakba tenni, problémás kicsit a fordítás, figyeljétek a japán szöveget is:
これ美味しく「おいしく」ないのかな…
Nem tudom, hogy ez nem rosszízű-e… (az.)
彼「かれ」、私「わたし」のこと好き「すき」じゃないのかな…
Azt hiszem, ő nem szeret engem…
山田「やまだ」さんは結婚「けっこん」していなかったのかな…
Nem tudom, hogy Yamada nem házasodott-e még meg…
Amikor azt szeretnénk, hogy valami megtörténjen, akkor a ~ないかな alakot kell használnunk, tehát tagadó jelen idejű hétköznapi formában.
どこかで風邪薬「かぜぐすり」、買えない「かえない」かな…
Vajon hol tudnék vásárolni megfázás elleni gyógyszert?
誰か「だれか」コンサートに一緒「いっしょ」に行かない「いかない」かな…
Vajon nem jönne el velem valaki a koncertre?
Ha azt mondja az ember, hogy 明日「あした」、晴れる「はれる」かな…, akkor csak azt fejezi ki, hogy nem tudjuk, másnap milyen idő lesz. Ellenben ha azt mondjuk, hogy 明日「あした」、晴れない「はれない」かな…, akkor azt fejezzük ki, hogy reméljük azért, hogy szép idő lesz.
Ha azt mondjuk, hogy 明日「あした」、雨「あめ」降る「ふるか」な…, akkor az csak annyit jelent, hogy nem tudjuk, másnap esni fog-e. Ezzel szemben a 明日「あした」、雨「あめ」降らない「ふらない」かな… mondat félelmet fejez ki, “félek, hogy holnap nem fog-e esni”.
Ismernünk kell a szövegkörnyezetet is, annak tükrében is változhat egy-egy かな-t tartalmazó mondat értelme.
彼「かれ」、試験「しけん」に落ちない「おちない」かな…
Nem tudom, nem bukik-e meg a vizsgán…
Ez lehet rossz- és jóindulatú mondat is, attól függően, hogy milyen a kapcsolatunk az illetővel (mármint azzal, aki vizsgázik).
Használhatjuk arra is, hogy egy ember véleményét megtudjuk bizonyos dolgokról (ezt mondjuk a fenti “vajon-mondatok” is kifejezik).
このスカート短い「みじかい」かな？
Nem túl kicsi vajon ez a szoknya?
ねえ、 私「わたし」でも通訳「つうやく」になれるかな？
Szerinted lehetek valaha tolmács?
Abban az esetben is használhatjuk, amikor igazából biztosak vagyunk a válaszban, csak nem akarunk ennyire közvetlen módon kifejezni valamit. Ez a fajta beszélgetési stílus a japánban gyakori.
それアマゾンで買った「かった」の？
Ezt nem az Amazonon vetted?
それアマゾンで買った「かった」のかな？
Véletlenül nem az Amazonon vetted?
それいくらだった？
Mennyiért vetted?
それいくらしたのかな？
Azon tűnődöm, vajon mennyiért vehetted…
Kifejezhetjük vele azt is, hogy nem értünk egyet valamivel:
そうかな…
Szóval így van… (nincs)
Udvarias kérésre is kitűnő, de csak abban az esetben, ha a szituáció nem formális (főnökkel), mivel a kapcsolódó igealak mindig hétköznapi.
よかったら手伝って「てつだって」くれるかな？
Nem tudnál nekem segíteni?
悪い「わるい」けど、明日「あした」までにこれやれるかな？
Rosszul érzem magam, nem lehetne holnap megcsinálnom?
ここに座って「すわって」もいいかな？
Rendben van, ha ide ülök?
これ食べて「たべて」くれないかな？
Nem ennéd meg ezt a darabot? (mondjuk egy utolsó pizzaszeletet)
明日「あした」会えない「あえない」かな？
Nem találkozhatnánk holnap?
この本「ほん」、貸して「かして」くれないかな?
Nem adnád nekem kölcsön ezt a könyvet?
Gyerekekkel beszélgetve amolyan kihívásként is alkalmazhatjuk.
これみっちゃんにできるかな？
Micchan meg tudja ezt vajon csinálni?
一人「ひとり」で靴「くつ」が履ける「はける」かな？
Vajon egyedül is fel tudod venni a cipődet?
Tanácsot is adhatunk finoman a かな segítségével, hogy mit kellene tennie a másiknak. Ilyenkor az igét feltételes módba tesszük japánul is.
皆「みんな」で京都「きょうと」に行ったら「いったら」どうかな？
Mi lenne, ha együtt mennénk Kyōtoba?
Óhaj, dilemma kifejezésére is kifejezetten alkalmas, ekkor természetesen óhajtó módba kerül a az ige.
例えば
行こうかな「いこうかな」
遊ぼうかな「あそぼうかな」
さて今日「きょう」は何「なに」をして遊ぼう「あそぼう」かな…
Vajon ma mit kellene játszanom…?
この夏「なつ」、どこに行こう「いこう」かな。イタリアに行こう「いこう」かな。
Hova menjek ezen a nyáron? Talán Olaszországba megyek.
今日「きょう」は一日「いちにち」家「いえ」にいようかな。
Talán ma itthon kellene maradnom egész nap.
Még hétköznapibb formában használhatjuk a っかな-t is.
もう寝よう「ねよう」っかな。
Azt hiszem, aludnom kellene.
そろそろ勉強「べんきょう」しよっかな。
Lassacskán tanulnom kellene.