動詞「どうし」 igék III. ました

Nézzük, mi történik akkor, amikor valamit udvariasan, de a múltban tettünk meg. Nagyon gyakran fogunk találkozni a mindennapokban egyrészt ugye a köszönet udvarias alakjával, ami lehet az ありがとうございます, vagy múltban történt cselekmény kapcsán az ありがとうございました. Magyarul is szoktuk mondani, hogy “köszöntem szépen”, bár talán néha más felhangja van, de hangtónustól függően lehet ez egy udvariasabb forma is.

Ebből az alakból látjuk is, hogy egész egyszerűen kicserélődött a végződés, ございます helyett ございました lett. Tehát fogjuk a szokásos tövet, ami használtunk eddig is a ます és ません végződésekkel és helyettük a ました ugrik be új szereplőként. Igen, az elején a nyelvtan valami ijesztően egyszerű 

PS: a két rendhagyó igénk alakja しました, illetve 来ました「きました」.