日本語勉強しましょう!
1.N+みたい➡︎olyan, mint N 2.N1+みたいな＋N2➡︎N2 olyan, mint N1 valamilyen tulajdonságban 3.N1+みたいに+N2➡︎N2 lehet az alany tárgya a mondatban 彼の筋肉は岩みたいで.Az izmai olyanok, mint a szikla. *筋肉(きんにく) – izom*岩(いわ) – szikla ブルブルちゃんは10分後に来るみたいです。Buruburu megjöhet 10 perc múlva. ユキみたいに日本語がうまくなりたい。Szeretnék olyan jól beszélni japánul, mint Yuki. Ebben az esetben a 日本語 a mondat …
Ma nézzük a ～なさい formát. Ezzel már találkoztatok biztosan, csak nem tudtátok a hátterét. Ugye az おやすみなさい ismerősen hangzik? 🙂
A すみません szót már mindenki ismeri biztosan, aki idáig eljutott, azt jelenti, hogy bocsánat. Most viszont speciálisan egy cselekményért fogunk vele bocsánatot kérni, ehhez elé kerül az ige て-alakja.
Ez a két kifejezés ugyanazt jelenti, jó lenne, ha, kellene tenni, remélem.
A ～ておく kifejezés egy, a jövőben biztosan befejezendő cselekményre vonatkozik, előkészítése egy jövőbeli cselekménynek. A hétköznapi nyelvben sokszor とく formára rövidül. Természetesen ragozható ige képződik belőle, ráadásul negatív igékhez (～ないで) is lehet kapcsolni, így mindent ki tudunk fejezni vele.
A かもしれない bizonytalanságot fejez ki és ez kevesebb, mint amennyi bizonyosság a 多分【たぶん】szóban van. Hétköznapi használatban gyakran a vége lemarad és csak かも-t használnak.
Akkor használjuk ezt a kifejezést, amikor (általában, de nem kizárólag) valaki más akar csinálni valamit, lényegében ez a ～たい párja. Igeként ugyanúgy tagadhatjuk, tehetjük múlt időbe vagy folyamatos jelen időbe, mint bármelyik másikat.
Bizonyos időszakon belül x alkalommal ismétlődő cselekmények körülírásához használjuk az időtartam に gyakoriság mintát.
A のに két tagmondatot köt össze, amiből a másodikban van valami, ami meglepődést, csalódottságot vált ki a mesélőből.