ため – számára, kedvéért, érdekében

A ため arra használatos, hogy egy cselekmény vagy egy tevékenység valami célból vagy valaki számára történik.

かどうか – vajon + -e/sem

Ebben a leckében azt fogjuk átvenni, hogy hogyan lehet két mondatot kombinálni a かどうか kifejezéssel annak érdekében, hogy olyan mondatot kapjunk, aminek igen/nem válasza lehet.

ようになる – elérni a pontot, hogy…

Azt már tudjuk, mit jelent a になる kifejezés és azt is, hogy mi a különbség közötte és a となる kifejezés között. Most megnézzük a ようになる-t és ezzel kivégezzük ezt az igét.

でも – vagy

Meglepett, hogy ezzel az alap partikulával még nem foglalkoztunk, de akkor itt az ideje 🙂

引用「いんよう」- idézet valakitől

Minden nyelvben nehéz téma, amikor idézni kell valakitől, most ezt fogjuk átvenni japánul. Több lehetőségünk is van, illetve nem csak az tartozik ide, hogy “ő azt mondta, hogy”, hanem az is, hogy “ő azt hiszi, hogy tud japánul beszélni”. Japánban az idézőjel az általam az 

する és なる használata a に partikulával

Használhatjuk a する (csinálni) és a なる (válni valamivé) igéket a に partikulával, hogy hasznos kifejezéseket kaphassunk. Általában a する igét tárgyat jelölő partikulával használtuk eddig, mert valamit csináltunk. Most meg fogjátok látni, mi történik, ha a partikula . Ami a なる igét illeti, mindig 

てみる – megpróbálni

Igen, most is elő fogjuk venni a jó kis て-igealakunkat, utána rakjuk a nézni, látni jelentésű みる  igét és máris megkapjuk a próbálkozásra vonatkozó kifejezést. Pofonegyszerű. A kifejezést megjegyezhetjük könnyen úgy, hogy hozzá tesszük magyarul, hogy és meglátjuk, hogy sikerül.

〜ずに & 〜ないで – nélkül

A címben szereplő két szó ugyanazt jelenti, de a ないで kicsit hétköznapibb. Mind a kettő egyszerűen azt fejezi ki, hogy egy tevékenységet egy másik tevékenység elvégzése nélkül vittünk véghez. A ないで-t érintettük már ebben a posztban.

~てある

A ~てある-vel folyamatos állapotot fejezhetünk ki, de csak tárgyas igékkel használható. Az alaphelyzet az, hogy valaki csinált valamit, amely dolog az elmondás pillanatáig még fennáll, illetve a dolog akaratlagosan lett véghezvive. A lecke kapcsán érintjük a tárgyas és tárgyatlan igék közötti különbségeket is.

〜ながら – miközben

A 〜ながら segítségével össze fogunk kapcsolni két tevékenységet, amiket egyidejűleg csinálunk. Ugyanezt fejezi ki a magyar -va, -ve képző is.