がる – ő akar

Amikor egy harmadik személy óhajáról, kívánságáról, vágyáról akarunk beszélni, nem használhatjuk a korábban megismert たい-t. Amikor tudjuk, látjuk, hogy valaki nagyon akar valamit, akkor használjuk a がる végződést. Ennek a jelentése: muszáj megtenni valamit.

たらどうですか – miért nem…?

Ezt a kifejezést akkor használjuk, ha tanácsot adunk valakinek. Egyszerűen az ige ~た-alakjához csapjuk a らどうですか-t, vágjunk is bele: 宿題「しゅくだい」をしたらどうですか。 Miért nem csinálod meg a leckédet?

に気「き」がつく- észrevenni

Jelentése: észrevenni Képzése:  ige hétköznapi alakja + ことに気「き」がつく főnév + に気「き」がつく

かしら – vajon

Ez egy főleg lányoknak szóló poszt, mert ez a かな nőies változata. Férfiaknak a használata nem javallott. Sokféleképpen fordíthatjuk a szóban szereplő kötőszót, bár csak egyet adtam meg. Biztos vagyok benne, hogy érteni fogjátok 🙂 A helye mindig a mondat végén van.

それでも – de, akkor is, bár

Egyszerű kis kötőszó, nézzük egyből a példákat.

だけ partikula

A jelentése csak, csupán, kizárólag. Közvetlenül az érintett szó után kapcsoljuk, nem bonyolult, de nézzük példákon át.

可能形「かのうけい」- képesség kifejezése

Nem találtam jobb kifejezést erre, gyakorlatilag arról van szó, hogy valaki képes valamit megtenni. Sok nyelvvel ellentétben a japán nem csak egy kifejezéssel vagy segédigével, hanem az aktuális ige egy ragozási formájával is kifejezheti ezt.

後で「あとで」- később, utána

Nagyon egyszerű kifejezés, de azért nézzük át példákon keresztül.

の vagy こと

A két, címben szerepő partikula gyakran használható azonos szituációkban, de most a különbségekről is szót ejtünk, mikor használhatjuk csak az egyiket vagy a másikat.

など – stb.

A など partikula egyszerű, a többi, felsoroláshoz kapcsolható partikulához tartozik. A mondat végéhez illesztve azt mutatja meg, mint a や, hogy a lista nem befejezett. Hasonló a használata, mint amikor mi egy mondat végére illesztjük, hogy satöbbi. Hétköznapi változata a なんか.