みたい

Jelentése: úgy látszik, mint. Hasonló, mint a よう, a らしい és a そう. Nézzük részletesebben!

くらい・ぐらい – kb.

A címben szereplő partikulapáros ugyanazt jelenti, a gyakoriságot járja körbe. Használható “körül-belül” értelemben is. Pontos mennyiségre nem szoktunk vele rákérdezni.

～にくい ・ ～やすい – nehéz vagy könnyű

～にくい Jelentése: nehéz, bonyolult valamit csinálni, nem könnyű egy tevékenységet véghezvinni. ～やすい Jelentése: könnyű valamit megcsinálni, véghezvinni.

JLPT N4 – teljes szóanyag

Nem szedtem szét kategóriákra, itt van a JLPT N4 szintjének teljes szóanyaga, melléknevek, főnevek, igék. Amennyiben nem áll ott kanjival a szó, akkor vagy nem kell még tudni a kanji változatot, vagy nincs, esetleg nem használatos. Sok szerencsét 🙂

挑戦「ちょうせん」- próbálkozás, kihívás

Japánul megkülönböztetjük, hogy valamit kipróbálunk (megpróbálunk megtenni), illetve megpróbálunk véghezvinni valamilyen cselekményt.

命令形「めいれいけい」- felszólító mód

Mivel a japánok igyekeznek nagyon udvariasan felszólítani másokat valamire, a klasszikus felszólító mód, amit használunk egyéb nyelvekben, szinte egyáltalán nem is használatos, de azért nem árt, ha megtanuljuk. Aki szereti a mangákat, animéket, azoknak kifejezetten hasznos lehet, ott előfordul.

頼む「たのむ」- kérni valamit

Nézzük, hogyan kérhetünk dolgokat japánul. Van, amit már ismerni fogtok, de erre is több mód van.

条件法「じょうけんほう」- feltételes mód

A japán nyelvben négyféle mód van a feltételes mód kifejezésére, ezeket fogjuk végigvenni ma. Ez most egy kicsit bonyolult lecke és nem is kezdő anyag lesz. Az anyagot elsősorban Tae Kim vonatkozó angol nyelvű cikke alapján dolgoztam fel.

そうです

Pillekönnyű kis falatka újra (most hogy nézem, kevés a nagyobb tanulási egység a japán nyelvben, naponta ha egy-egy ilyen leckét megtanultok, az agyatokat se terheli túl és mégis tanultok valamit).

余り「あまり」 – maradék

Nagyon egyszerű nyelvtan lesz, viszont nagyon sokat használjuk a hétköznapi beszélgetésben. Írhatjuk hiraganával is, az gyakoribb is, mint a kanjis változat.