失敬【しっけい】- elbúcsúzás, elköszönés

Valószínűleg az első megtanult japán szavak közé tartozik a さようなら (gyakran úgy írva, hogy さよなら). Mivel sok utazó nincs tisztában a társadalmi kommunikációs szokásokkal, könnyen megeshet, hogy rosszul használják, azt hiszik, ez egy egyszerű “viszontlátásra”, az utazós szószedetek általában (főleg magyarul) nem tartalmaznak kiegészítő magyarázatot, pedig ezzel 

 梅雨【つゆ】- esős évszak

Javában tart az esős évszak Japánban, komoly problémákat okozva a délebbi 九州【きゅうしゅう】 szigeten, ahol legmagasabb riasztás van érvényben a lehetséges folyókiöntések miatt. Nézzük meg, mit érdemes tudni róla, összekapcsolva kis szóanyaggal és érdekességekkel.

ヶ – a kicsi “ke”

Bizonyára sokan olvastatok vagy hallottatok már az öngyilkosok erdejéről, aminek a neve 青木ヶ原【あおきがはら】. Ha figyeltek, akkor van benne egy が szótag. ami pedig, ha a kanjis átiratot nézzük, ott sincs. Az első két karakter olvasata az あおき, az utolsó kanjié pedig a はら. A ヶ olvasata speciális esetekben lehet 

電話【でんわ】をかける – telefonon beszélni

A telefonszámok Japánban két részből épülnek fel. Az első rész általában zárójelben van, a körzetszám, a második pedig a tényleges hívószám, amit azon városon belül kell hívnunk, ha ott tartózkodunk. Pont ugyanúgy, mint a magyar rendszerben 🙂 Például:  (03) 2815-1311. A számokat egyesével diktálják be és 

旅行【りょこう】と観光【かんこう】- utazás és városnézés

旅行【りょこう】と観光【かんこう】- utazás és városnézés

Ma is szóanyagot fogunk átvenni, de ez egy kicsit hosszú lecke lesz. Legtöbben szeretnétek legalább látogatóban elutazni Japánba (legtöbben… van, aki olvassa ezt a blogot és nem szeretne? 😀 ), ezért hasznos lehet, ha átvesszük az utazással és a városnézéssel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket. Ez lenne 

意見【いけん】の求める【もとめる】- véleménykérdezés

Ha egy kicsit már tudunk kommunikálni az emberekkel japánul, fontos lehet megtárgyalni, mi az ő véleményük dolgokról. Ezt rendkívül sokféleképpen tehetjük meg ezen a nyelven. Nézzük meg ezeket a kifejezéseket 🙂

いきなり – hirtelen

Nem nagyon lehet ehhez a mai íráshoz hozzáfűzni, fontos, sokat használt szóról lesz szó, amit egyszerűen beilleszthetünk a mondandónkba.

怒り【いかり】- düh

Hosszú poszt lesz a mai, japánul is lehet sokat dühöngeni (nem káromkodva). Nézzük át ezeket 🙂 (Nem kell mondanom, kellő óvatossággal, körültekintően használjuk őket!)

不同意【ふどうい】- ellentmondás

Nagyon sok kifejezést ismer mindenki, hogy mit kell mondani, ha az egyetértésünket kifejezni. Mivel nem mindig ez a helyzet és néha nem értünk egyet a másikkal, ez is fontos. Mivel Japánban ez egy kényes téma, ezért nézzük át, hogy lehet ezt finoman mondani.

ずくめ – teljesen

A ずくめ hasonló lesz, mint a korábbi két lecke, a だらけ és a まみれ, csak ezt úgy fogjuk használni, hogy tökéletesen, kivétel nélkül befed valami valamit, valami tökéletesen valamilyen. Ha például az emberi testről beszélünk, akkor hasonló kifejezés, mint magyarul a tetőtől talpig. Képzése ugyanúgy nem bonyolult, mint a