ハンガリー – Magyarország

Kicsit lépjünk el a komolyabb témák felé, ami jól jöhet a beszélgetéseink során. Nézzünk egy olvasási gyakorlatot így most, amivel egyből megismerjük a Magyarországgal kapcsolatos szavakat. A szövegben a szavak mögött most nem jelölöm az olvasatokat, ha megtanuljátok a szavakat, már úgyis menni fog, de a zárójeles szöveg csak zavarná a szöveg átláthatóságát.

ハンガリーは、中央ヨーロッパの共和制国家である。西にオーストリア、スロベニア、北にスロバキア、東にウクライナ、ルーマニア、南にセルビア、南西にクロアチアに囲まれた内陸国であり、首都はブダペスト。国土の大部分はなだらかな丘陵で、ドナウ川などに潤される東部・南部の平野部には肥沃な農地が広がる。正式名称はハンガリー語で Magyarország。公式の英語表記は Hungary。日本語の表記はハンガリー。漢字表記では洪牙利で、洪と略される。ハンガリー語において、ハンガリー人もしくはハンガリーを指すmagyarは日本では「マジャール」と表記されることが多い。ハンガリーの国土はカルパティア山脈の麓に広がるカルパート盆地のうちの平野部をなす。ハンガリー平原またはハンガリー盆地と呼ばれる国土の中心は、中央を流れるドナウ川によってほぼ二分され、東には大きな支流のティサ川も流れている。国土の西部にはヨーロッパでも有数の大湖であるバラトン湖がある。また各地に温泉が湧き出ており、公衆浴場が古くから建設・利用されてきた。ヨーロッパ有数の「温泉大国」であり、多くの観光客が温泉目当てに押し寄せる。 大陸性気候に属する気候は比較的穏やかで、四季もある。緯度が比較的高く、冬は冷え込むが、地中海から海洋性気候の影響を受け、冬も湿潤で、曇りがちである。年間平均気温は10度前後。

Itt találjátok a pdfet, amelyben furiganával jelzem az olvasatot is: Magyarország

szószedet:

共和制国家「きょうわせいこっか」- köztársaság
西に「にしに」- Nyugatra
北に「きたに」 – Északra
南に「みなみに」- Délre
東に「あずまに」- Keletre
囲む「かこむ」- körülvenni
内陸国「ないりくこく」- tenger nélküli, szárazfölddel körülvett ország
首都「しゅと」- főváros
ブダペスト – Budapest
国土「とくど」- ország, terület, birodalom
大部分「だいぶぶん」- nagyrészt, többség
なだらか – enyhe (szelíd)
丘陵「きゅうりょう」- hegy
東部・南部「とうぶ・なんぶ」- Keleti és Nyugati oldal
ドナウ川「どなうかわ」- Duna (-folyó)
平野部「ひらのぶ」- alföld
肥沃「ひよく」- termékeny
農地「のうち」- földművelési terület
広がる「ひろがる」- elterülni
正式名称「せいしきめいしょう」- hivatalos név
ハンガリー語「はんがりーご」- magyarul, magyar nyelven
公式「こうしき」- hivatalos
英語「えいご」- angol nyelv (nyelvű)
表記「ひょうき」- jelölés, átírás, hivatkozás
日本語「にほんご」- japán nyelv
漢字「かんじ」- kínai karakter, kanji
洪牙利「はんがりー」- Magyarország
洪「はん」- óriási, mérhetetlen (igazából az olvasata nem ez, csak a 洪牙利-t így rövidítik)
略す「りゃくす」- rövidíteni
おいて – -ban, -ben, -nál, -nél
ハンガリー人「はんがりーじん」- magyar ember
もしくは – vagy
指す「さす」- nevezni, hívni, rámutatni, kiválasztani
日本「にほん・にっぽん」- Japán
こと – dolog (átvitt értelemben, nem tárgy)
多い「おおい」- számos, sok (itt: gyakran)
盆地「ぼんち」- medence (csak földrajzi értelemben)
麓「ふもと」- hegyláb
山脈「さんみゃく」- hegység, hegyvonulat
平原「へいげん」- síkság, alföld, róna
ほぼ – majdnem, körül-belül, hozzávetőlegesen
二分する 「にぶんする」- kettészel, kettévág, félbevág
中央「ちゅうおう」- központ, közép, centrum
流れる「ながれる」- folyni (folyó, idő)
大き「おおき」- nagy
支流「しりゅう」- mellékfolyó (itt: a Tisza, mint Magyarország másik fő folyója)
大湖「おおこ」- nagy tó
ヨーロッパ – Európa
バラトン – Balaton
有数「ゆうすう」- legfontosabb, prominens, kiemelkedő, legelső
また – és még, valamint
各地「かくち」- mindenhol, különböző helyek
温泉「おんせん」- forró vizes gyógyfürdő
公衆浴場「こうしゅうよくじょう」- nyilvános közfürdő
建設「けんせつ」- építés
利用「りよう」- használat
古く「ふるく」- régi idő, rég, korábban
から – óta, -tól, -től
温泉大国「おんせんたいこく」- “fürdő nagyhatalom”
観光客「かんこうきゃく」- turista
押し寄せる「おしよせる」- kihasználni, közeledni, mozogni valami felé (itt: érkezni)
目当て「めあて」- cél, célkitűzés, szándék, célpont
気候「きこう」- éghajlat
属する「ぞくする」- tartozik valamihez
大陸性気候「たいりくせいきこう」- kontinentális éghajlat
比較的穏「ひかくてき」- relatív, összehasonlításképpen
穏やか「おだやか」- nyugodt, csendes (itt: enyhe)
四季「しき」- négy évszak
緯度「いど」- szélességi fok
冬「ふゆ」- tél
冷え込む「ひえこむ」- lehűlni
が – de (mondatrész végén, utána nem szerepel ige, vessző követi)
地中海「ちちゅうかい」- Földközi-tenger
海洋性気候「かいようせいきこう」- óceáni éghajlat
影響「えいきょう」- befolyás, hatás
受け「うけ」- népszerűség, részrehajlás, védekezés (itt: 影響を受け mint kifejezés, együtt jelenti azt, hogy “hatás”)
湿潤「しつじゅん」- nedves, nedvesség, nyirkos
がちである – hajlamos valamire
曇り「くもり」- felhős
年間「ねんかん」- évi, éves
平「ひら」- átlagos
均気温「きんきおん」- átlaghőmérséklet
度「ど」- fok
前後「ぜんご」- körül-belül, elöl-hátul
潤す「うるおす」- profitálni, hasznot húzni valamiből
呼ぶ「よぶ」- kihívni, meghívni, hívni, nevezni
西部「せいぶ」- nyugati oldal

Nos, így utólag megnézve a szöveg nagyon nem könnyű és különleges szavak is vannak benne, de mégis érdemes valamennyit megtanulni belőle, mert nagyon menő, ha ilyeneket tudunk egy beszélgetésben villantani