連濁「れんだく」- zöngésedés
Morfológiai jelenség, amikor egy összetett szó második szavának első mássalhangzója zöngétlenből zöngéssé változik. Ezt a japán nyelv a dakutennel vagy handakutennel (濁点「だくてん」) oldja meg, ami lehet a két kis vesszőcske vagy a kör jel a szótag jobb felső sarkában.
példák:
[ひと] + [ひと] ➵ [ひとびと]
ember + ember ➵ emberek (人々)
[て] + [かみ] ➵ [てがみ]
kéz + papír ➵ levél (手紙)
a hangváltozások:
| 濁点「だくてん」 | 半濁点「はんだくてん」 | |
| か | が | |
| き | ぎ | |
| く | ぐ | |
| け | げ | |
| こ | ご | |
| さ | ざ | |
| し | じ | |
| す | ず | |
| せ | ぜ | |
| そ | ぞ | |
| た | だ | |
| ち | ぢ | |
| つ | づ | |
| て | で | |
| と | ど | |
| は | ば | ぱ |
| ひ | び | ぴ |
| ふ | ぶ | ぷ |
| へ | べ | ぺ |
| ほ | ぼ | ぽ |
A 濁点 az ismétlőjelhez (々, ゝ, ヽ) is hozzáilleszthető.
Lyman-törvénye
Nem következhet be 連濁 akkor, ha az összetétel második elemének bármelyik szótagjánál már szerepel egy 濁点:
[やま]+[かじ] ➵ [やまかじ]
erdő + tűz ➵ erdőtűz (山火事)
[ひとり]+[たび] ➵ [ひとりたび]
egy ember + utazás ➵ egyedül utazni (一人旅)
lexikai jellemzők
Nem lehet 連濁 akkor sem, ha már van egy zöngés mássalhangzó a morfémák találkozásának közelében (akár előtte is), viszont ez a szabály nem minden esetben van alkalmazva, viszont újabb, modernebb japán szavakban ekkor is előfordulhat.
[かぶしき] + [かいしゃ] ➵ [かぶしきかいしゃ]
részvény + társaság ➵ részvénytársaság (株式会社)
[あお] + [しゃしん] ➵ [あおしゃしん]
kék + fotó ➵ tervrajz (青写真)
Szinte soha nem fordul elő rendaku jövevényszavak szóösszetételeiben:
[あめ] + [カッパ] ➵ [あめカッパ]
eső + kabát (portugálból) ➵ esőkabát (雨カッパ)
[アイス] + [コーヒー ] ➵ [アイスコーヒー]
jég + kávé ➵ jegeskávé
szemantika
Ha „és” kapcsolattal lehet öszekapcsolni az összetett szó két elemét, akkor nem történik meg a 連濁.
[やま] + [かわ] ➵ [やまかわ]
hegyek és folyók (山川)
De vigyázzunk, amennyiben szóösszetételről beszélünk, bár a kanjik ugyanazok lesznek, a kiejtés megváltozik:
[やま] + [かわ] ➵ [やまがわ]
hegyi folyó (山川)
Akkor sem lép fel 連濁, ha az összetett szó második eleme már önmagában is összetett szó.
[もん] + [しろ + ちょう] ➵ [もんしろちょう]
répalepke (紋白蝶)
DE:
[お + じろ] + [わし] ➵ おじろわし
fehérfarkú rétisas (尾白鷲)
Bármennyire is szabályozottnak tűnik a 連濁 alkalmazása, mindig találkozhatunk kivételekkel, főleg a japán nevekben, ahol előfordulhat többféle olvasat is, pl. a 中田 olvasata lehet なかた és なかだ is.
Néha egy kanji olvasatán belül is létrejöhet 連濁, ilyen például a 細波 (fodrozódás), aminek az olvasata さざなみ, pedig az első kanji eredeti olvasata ささ, ugyanakkor ez a jelenség rendkívül ritka és rendhagyó.