助数詞【じょすうし】- számlálószavak
A számlálószavak. Ilyenkor kívánom, hogy bárcsak más nyelvbe csaptam volna bele. Én komolyan mondom, még ekkora bonyolult rendszert, mint ez, nem láttam. Miért nem lehet egyszerűen számolni, mint mi? Még csak többesszám sem kell. Egy kutya, két kutya… Neeeeem, a japánoknak ez nem jó. Túl könnyű a nyelv, adjunk neki egy sallert: legyen külön számlálószó a lapos, kétdimenziós tárgyakra, külön a kisállatokra, a nagyállatokra, a madarakra, a hengeres tárgyakra… áhhh komolyan. Kénytelenek leszünk belevágni. Nem fogjátok szeretni (szerintem a japánok se szeretik, csak nincs választásuk).
Ha csak magát a kifejezést akarom lefordítani, két lehetőségem van:
犬二匹【いぬにひき】 két kutya (szó szerint “kutya két kisállat”)
vagy
二匹【にひき】の犬【いぬ】 két kutya (szó szerint “két kisállatból kutya”)
A néhány ember kifejezés az lesz, hogy 何名様【なんめいさま】.
Még a mondatok felépítése is megváltozik.
Az alábbi sablont használjuk: főnév + partikula + mennyiség + számlálószó + ige
本【ほん】を二冊【にさつ】買いました【かいました】。
Két könyvet vettem.
コーヒーを二杯【にはい】ください。
Két kávét kérek!
Következzen egy hozzávetőleges lista. Görgessetek le, utána folytatom.
| kanji | olvasat | használat |
| 部 | ぶ | újságok, magazinok, papírkötegek |
| 台 | だい | autók, biciklik, gépek, háztartási gépek |
| 杯 | はい・ぱい・ばい | poharak, bögrék, tintahal, polip, rák |
| 匹 | ひき・ぴき・びき | kisállatok, bogarak, halak, kétéltűek, csúszómászók, démonok, ogrék |
| 本 | ほん・ぽん・ぼん | hosszú, vékny dolgok: folyók, utak, vonatsínek, nyakkendők, ceruzák, flakonok, üvegek, gitárok telefonhívások, vonat- vagy buszutazások, filmek, pontok, sportesemények fordulói |
| 階 | かい・がい | emeletek |
| 軒 | けん・げん | házak, épületek |
| 個, 箇, 个 vagy ヶ | こ | általános számlálószó, amikor nincs külön meghatározott |
| 枚 | まい | vékony, lapos tárgyak: papírlap, fénykép, tányér, ruhadarabok |
| 足 | そく | lábbelik (cipők, zoknik, stb.) |
| 名 | めい | emberek (udvarias) |
| 面 | めん | tükrök, táblajátékok táblái (sakk, igo, shogi), számítógépes játékok színterei, szoba falai, teniszpályák |
| 人 | にん | emberek |
| り or 人 | り | emberek, ha szavakban szerepelnek (一人 【ひとり】 és 二人 【ふたり】) |
| 冊 | さつ | könyvek |
| つ | つ | általános számlálószó a japán szavakhoz (pl. egy dolog一つ【ひとつ】) |
| 話 | わ | történetek, sorozat részei |
| 秒 | びょう | másodpercek |
| 分 | ふん・ぷん | percek |
| 月 | がつ・つき | hónapok, hónapnyi periódusok (ekkor つき az olvasata) |
| 泊 | はく・ぱく | tartózkodás éjszakái (valahol) |
| 時 | じ | a nap órái |
| 時間 | じかん | órányi periódusok |
| 日 | か | napok |
| ヶ月, 箇月 | かげつ | hónapnyi hosszú folyamatok |
| 年 | ねん | évek, iskolai évek (soha nem kor!) |
| 日 | にち | napok |
| 歳 (or 才) | さい | kor (évek száma, hány éves valaki) |
| 週 | しゅう | hetek |
| 週間 | しゅうかん | hétnyi hosszú időtartamok |
| 年間 | ねんかん | évnyi hosszú időtartamok |
| 頭 | とう | nagyállatok (ló, marha, medve, stb.) |
| 羽 | わ | madarak |
| 倍 | ばい | szorzó (pl. kétszeres 二倍【にばい】) |
| 番 | ばん | helyezés, sportmeccsek, fordulók, sorszámok |
| 度 | ど たび | előfordulások, alkalmak, fokok |
| 畳 | じょう | tatami szőnyegek (a szobaméretet ezzel adtják meg) |
| 回 | かい | alkalmak |
| 文 | ぶん | mondatok |
| 着 | ちゃく | ruhadarabok |
| 挺 | ちょう | fegyverek, riksák, hegedűk |
| 丁 | ちょう | kézi eszközök, evőeszközök, ollók, fűrészek, tofuszeletek, háztömbök |
| 町 | ちょう | városrészek, negyedek |
| 代 | だい | generációk, uralkodások, történelmi periódusok |
| 語 | ご | szavak |
| 言 | ごん・こと | szavak |
| 箱 | はこ | dobozok |
| 張 | はり | esernyők, napernyők, sátrak |
| 品 | ひん・ぴん | étkezés fogásai |
| 歩 | ほ・ぽ | lépések |
| 字 | じ | betűk, karakterek, kanák |
| 児 | じ | valakinek a gyermekeinek a száma |
| 錠 | じょう | tabletták |
| 架 | か | keretek |
| 課 | か | leckék |
| ヶ国, 箇国 | かこく | országok |
| ヶ国語, 箇国語 | かこくご | országok nyelvei |
| 画 | かく | vonásszámok (kanji) |
| 貫 | かん | nigirik |
| 戸 | こ | házak |
| 校 | こう | iskolák |
| 行 | こう | bankok |
| 曲 | きょく | zenedarabok |
| 問 | もん | kérdések |
| 折 | おり | papírból hajtogatott dobozok |
| 例 | れい | példák |
| 坪 | つぼ | 3,3m2 területek |
Hogy ne legyen olyan könnyű, fonetikai szabályok is megbonyolítják a dolgot. Ahogy látjátok az olvasatoknál, némelyiküknél több van, de egy kanának a változataival, tehát pl. は・ば・ぱ változatok. Szerencsére ezek nem minden számnál jönnek elő, például a kettessel soha nincs semmi változás, ezért a következő táblázatban nem is szerepel már (ahogy az 5, 7 és 9 sem). Nézzük a hasonulásokat, betűváltozásokat: Az oszlop bal oldalon a számokat jelzi, amelyikkel használni akarjuk, a sor fent pedig a számlálószó kezdőhangját.
| szám | olvasata | k- (か, きゃ stb.) | s/sh- (さ, しゃ stb.) | t/ch- (た, ちゃ stb.) | h- (は, ひ, へ, ほ ,ひゃ, ひゅ, ひょ) | f- (ふ) | p- (ぱ stb.) | w- (わ) |
| 1 | いち | いっか | いっさ | いった | いっぱ | いっぷ | いっぱ | |
| 3 | さん | さんば | さんぷ | さんば | ||||
| 4 | よん | よんは よんぱ | よんふ よんぷ | よわ よんわ よんば | ||||
| 6 | ろく | ろっか | ろっぱ | ろっぷ | ろっぱ | ろくわ ろっぱ | ||
| 8 | はち | はっか | はっさ | はった | はっぱ | はっぷ | はっぱ | はっぱ はちわ |
| 10 | じゅう | じっか じゅっか | じっさ じゅっさ | じった じゅった | じっぱ じゅっぱ | じっぷ じゅっぷ | じっぱ じゅっぱ | じっぱ |
| 100 | ひゃく | ひゃっか | ひゃっぱ | ひゃっぷ | ひゃっぱ | |||
| 1000 | せん | せんば | せんぷ | |||||
| 10000 | まん | まんば | まんぷ | |||||
| mennyi | 何 「なん」 | なんば | なんぷ |
De szép rendszer is ez, igaz? 🙂 Így lesznek az olyan szavak, hogy 一回【いっかい】vagy 六匹【ろっぴき】. Ha még olvas valaki, most jöhetnek a kivételek:
| szám | 日 | 人 | 月 | 時 | 時間 | 階 | 百 | 歳 |
| 1 | ついたち* | ひとり | ||||||
| 2 | ふつか | ふたり | ||||||
| 3 | みっか | さんがい | さんびゃく | |||||
| 4 | よっか | よにん** | しがつ | よじ | よじかん | |||
| 5 | いつか | |||||||
| 6 | むいか | ろっぴゃく | ||||||
| 7 | なのか | しちにん | しちがつ | しちじ | しちじかん | |||
| 8 | ようか | はっぴゃく | ||||||
| 9 | ここのか | くがつ | くじ | くじかん | ||||
| 10 | とおか | |||||||
| 14 | じゅうよっか | じゅうよにん | じゅうよじかん | |||||
| 20 | はつか | はたち | ||||||
| 24 | にじゅうよっか | にじゅうよにん | にじゅうよじかん | |||||
| 何 | *** | なんがい |
* napok számlálásakor いちにち és いっぱい is előfordul
** vidéken az idősebb emberek (főleg Észak-Honshū és Kelet-Hokkaidō területein) használják a よったん verziót
***幾人【いくにん】 és何人【なんにん】 is használatos arra, hogy „hány ember?”
Sorszámok esetén még egy 目【め】hozzácsapódik a kifejezéshez: 一回【いっかい】- egy alkalom 一回目【いっかいめ】- első alkalom
Köszönöm, hogy most is velem tartottatok. Kitartás, a hétköznapi japánnak ez az egyik legbonyolultabb része volt.