悪いローマ字

Avagy miért rossz a rōmaji:

Ugyan ha idáig eljutottatok és a címet is el tudtátok olvasni (ne adj isten még értettétek is; ha nem, akkor jegyzem: 悪い「わるい」- rossz), akkor már rég túl vagytok azon a kérdéskörön, hogy használjátok-e a latin betűket japán szavak átírására vagy sem, mégis beszélnünk kell erről a problémáról. Főleg azért érint minket ez a téma, mert van egy magyaros átírás is, ami nagyon összekavarhatja az embereket.

Nézzük át először, milyen átírások léteznek.

Hepburn-shiki rōmaji (ヘボン式ローマ字):

• tradicionális Hepburn (amikor pl. shimbun lesz a 新聞「しんぶん」szóból, viszont előnye, hogy hosszú o esetében szétválasztja a magánhangzókat, tehát tisztán látszik, hogy おお vagy おう, ami a szavak tanulásában nagyon fontos mozzanat)
• módosított Hepburn (hívják javított Hepburnnek is, japánul 修正ヘボン式「しゅうせいへぼんしき」, ez a legelterjedtebb átírás, ebben a hosszú o átírása ō, figyelmen kívül hagyva, hogy az eredeti szóban ez おお vagy おう)
• általában Japánban ezt használják állomások neveinél, japán nevek latin betűs átírásához okiratokban

Nihon-shiki rōmaji (日本式ローマ字):

• figyelmen kívül hagyja például az s és sh hangok különbségeit, tehát a し itt “si” olvasattal rendelkezik
• itt extra karakterek is színre lépnek: ゐ/ヰ wi, ゑ/ヱ we, くゎ/クヮ kwa, illetve ぐゎ/グヮ gwa, amelyek a modern japán nyelvben nincsenek már jelen
• amennyiben partikulaként szerepel a へ, a は vagy a を karakter, akkor az átírásuk “e”, “wa”, illetve “o”
• a hosszú magánhangzók kis sapkát kapnak: ô

Kunrei-shiki rōmaji (訓令式ローマ字):

• a ティ ebben az esetben “ti” lenne a többi átírásban, mint idegen karakter (a nevemben is ez van), de itt egyszerűen csak チ, a Kunrei-shikiben ez “tî”, tehát nem tesz különbséget, ami nagyon megnehezíti a japánok számára az idegen szavak kiejtését
• általában csak japánok, vagy külföldi nyelvészek használják
• nagy előnye, hogy a japán nyelvtan bemutatására ez a legalkalmasabb
•  amennyiben partikulaként szerepel a へ, a は vagy a を karakter, akkor az átírásuk “e”, “wa”, illetve “o”
• ぢゃ dya, ぢゅ dyu, ぢょ dyo

JSL:

• Eleanor Jordan jelentette meg 1987-ben egy, a japán nyelvről szóló könyvében
• csak beszélt japán nyelv tanítására dolgozta ki

Ha ez a káosz nem volt elég, akkor lép a képbe a magyaros átírás. Na ez a végképp borzalom, nem tudom másképp nevezni. Itt jön az, hogy a szavak a magyar helyesírást követi, tehát eszerint helyes a szusi (leírni is fáj), Súicsi és a társaik. Ez főleg akkor lesz majd hatalmas probléma, ha végre japánul gépelünk, ugyanis a számítógépes átírási rendszerek nem ismerik, tehát ha leírjuk, hogy “szusi”, soha nem fogja tudni értelmezni, hogy az bizony a 寿司. Ha valaki nem beszél angolul, első pillanatban praktikus lehet, mégis azt javasolnám, hogy tanulja meg az ember a kezdetektől a Hepburn-átírást, de amint lehet, váltson át japán karakterekkel való tanulásra.

Hogy mi a probléma ezzel a sok rendszerrel? Nézzük csak példaként Japán fővárosának nevét.

1. Tōkyō: Hepburn-shiki
2. Tokyo: a város angolosan leírt neve, egyébiránt pontatlan, nem javasolt
3. Tôkyô: Nihon-shiki és Kunrei-shiki, akkor használatos, ha a gép nem tudja értelmezni a ō karaktert
4. Tohkyoh: ez nettó borzalom… mindazonáltal használják, főleg útlevelekben
5. Toukyou: a legpontosabb, hiszen megmutatja, hogy a két hosszú “ó” hang mindkettője おう
6. Tookyoo: JSL átírás, teljesen rossz, hibás kanjikat fog dobni a gép, ha ezt gépeljük be betűről betűre
7. Tokió: magyaros átírás, szintén nem fog működni.

Még néhány példa egy összehasonlító táblázatban:

Szerencsére Japánban csak az állomásnevek esetében és a nevek, helységek hivatalos, külföldre is szánt papírokban (pl. útlevél) használják. Bár a japánok maguk is megtanulják, teljesen használhatatlan, amennyiben csak erre hagyatkozunk, még az éttermek nevét se tudjuk elolvasni, hogy aztán a boltban levő áruk leírásáról ne is beszéljek (és ekkor teljesen hétköznapi példákról esett szó).

Amint azt sejtitek, én nem szeretem a latin betűs átírást (és pontatlanul romajiként hivatkozom rá). Egyetlen esetben tartom indokoltnak a használatát: amíg megtanuljuk a kanákat. Onnantól kezdve az átírások használata nem hasznos, hanem visszalépés. Maximum lustaságból folyamodhatunk rá, de szerintem még ezt is csak titokban 🙂