助詞【じょし】- partikulák

Ez a lista egy picit hosszabb lesz, mint az igéké, mert 64 darab van belőlük (ráadásul többet többféleképpen használhatunk) 🙂 A felsorolás természetesen linkeket is tartalmaz, de úgy látom, itt van mit behoznom. 

A partikulák a japán nyelvnek egy nagyon meghatározó részét képezik. Mivel szerepük szerint többféle lehet, érdemes őket először kategóriákra osztanunk, úgy egyből kisebb, könnyebben megtanulható egységeket kapunk:

• 格助詞【かくじょし】nyelvtani szerepet mutató partikulák
  Ezek a partikulák általában főnévi névszó után állnak és megmutatják annak nyelvtani szerepét a mondatban vagy más mondatokkal összefüggésben. Ide tartoznak: が, を, の, で、に、へ、から (-tól, -től értelemben) és a まで, valamint a と a -val, -vel értelemben, vagy amikor idézőjelként használjuk (lásd: ミラと思います)
• 並立助詞【へいりつじょし】összekötő partikulák
  Ezek általában két főnévi névszót köt össze. Természetesen ide tartozik az és értelemben vett  と és や, de a か is (a vagy értelmében)
• 係助詞 【かかりじょし】kapcsolódó partikulák
  Ezt a kategóriát a legnehezebb összefoglalni. Megmutatnak egy kapcsolatot egy külső információhoz, hozzáadnak jelentéstöbbletet. Ilyen a  は, a　も、 a さえ és a こそ.
• 終助詞【しゅうじょし】mondatzáró partikulák
  Ezek a partikulák mindig a mondat végén állnak és a mondat jellegén változtatnak (kérdéssé téve azokat), illetve érzelmi töltetet adnak neki. Itt találjuk a か、よ、ね、ぞ、かな partikulákat például. Vigyázzunk, a さ、aよ és a ね a következő kategóriába is beletartoznak.
• 間投助詞【かんとうじょし】 indulatszó jellegű partikulák
  Ezek nagyon hasonlóak a mondatzáró partikulákhoz, de a mondat belsejében is szerepelhetnek, általában egy-egy mondatrész, kifejezés végén. Ide tartozik a ね、a さ és a よ.
• 副助詞【ふくじょし】határozói partikulák
  Ezeket úgy szokták körülírni, hogy ezek úgy működnek, hogy akármi mögött működnek úgy, mintha az egy melléknév lenne. Meglehetősen vegyes az itteni partikulák listája: だけ、くらい、など、ばかりés ほど.
• 接続助詞【せつぞくじょし】rag jellegű partikulák
  Általában a főmondat igéjéhez csatlakoznak, mintha egy rag penne. Ide tartozik a  から、a けど、a ので、a のに és a が is, amikor a jelentése de.

Ez a fenti osztályozás közel sem tökéletes, de megmutatja, mennyiféle céllal lehet használni a partikulákat. A legszebb az egészben, hogy lehet kombinálni is őket és többet használni közülük egy-egy alkalommal együtt. Némelyikük különlegesen viselkedik, például a が és a を teljesen eltűnik, ha bizonyos partikulákat teszünk hozzá és csak a második partikula marad a helyükön. Az egyetlen kivétel ez alól a こそ, viszont az ráadásul eléjük kerül, nem utánuk következik.

A mondatzáró partikulák értelemszerűen nem kombinálhatóak egyebekkel.

Az összekötő partikulák szintén nem kombinálódnak a többivel, hiszen általában két főnév között állnak.

Nézzük most a listát. Amelyik aláhúzott és piros, arról természetesen találtok a blogon egy írást. A sorszámozás csak a tanulás megkönnyítése miatt van, semmilyen sorrendiséget nem jelöl.

1. ばかり
2. ばかりか
3. ばかし
4. だけ
5. だの
6. だらけ
7. で
8. でも
9. どころか
10. へ
11. が
12. ほど
13. か
14. かい
15. かな
16. から
17. かしら
18. けど
19. きり
20. ころ・ごろ
21. こそ
22. くらい・ぐらい
23. まで
24. までに
25. め
26. も
27. もの・もん
28. もので
29. ものか・もんか
30. ものなら
31. ものを
32. な・なあ・なぁ
33. など
34. なんか・なんて
35. なら
36. ね
37. に
38. にて
39. には
40. の
41. ので
42. のみ
43. のに
44. を
45. さ・さあ・さぁ
46. さえ
47. でさえ
48. さえ…ぱ・ら
49. し
50. しか
51. すら
52. と
53. とか
54. とも
55. って
56. ってば
57. は
58. や
59. やら
60. よ
61. より
62. ぜ
63. ぞ
64. ずつ

A は・が problémáról itt találtok kifejtős posztot.