再び漢字「ふたたびかんじ」- kanji még egyszer

A kanjik minden bizonnyal a japántanulás egyik legnehezebb kérdésköre. Találtam egy jó cikket itt, ami erről szól, ezt fordítottam le nektek. Természetesen nem szó szerinti fordítás, csak hogy megértsétek. A cikk egy részét ugrottam imitt-amott, ezért a szöveg nem teljes (így is 6 db A4-es oldal volt 12-es betűvel).

1: A kanji alapvető részei

Bushu (部首) a legkisebb egység, gyöknek is nevezzük. Olyanok, mint az ABC betűi, de több, mint 200 van belőlük. Csak úgy, mint a többi betű, önmagukban semmit sem jelentenek, viszont ha kombináljuk őket, rengeteg kanjit lehet összeállítani belőlük.
Kanji (漢字) önálló szavak, gyökekből felépülve. Több, mint 5000 van belőlük, de a legtöbbel csak eberek nevében fogunk találkozni. Körülbelül 2000 darabot kell ismerned, hogy el tudj olvasni egy újságot.
Jukugo (熟語) az összetett szavak. Ha elég kanjit tudsz, megérted az összetet szavakat még akkor is, ha nem erőlteted meg magad.

2. Mi a különbség a gyök és a kanji között?

2.1) abszolút gyökök

Az olyan gyökök, mint a , vagy a  az abszolút tövek. Soha nem alkotnak önmagukban állva kanjit, csak egységeket. Nincs kiejtésük, nincs jelentésük.

2.2) szimbólikus gyökök

Olyanok, mint az abszolút gyökök (nincs kiejtés, nem kanjialkotók önmagukban), kivéve, hogy ezeknek van jelentése.
Például a  szimbólikus gyök a betegséggel kapcsolatos. Körülbelül 10 kanjiban szerepel és mindegyiknek köze van a betegségekhez.
痛(fájdalom), 病 (beteg), 疲 (kimerült), 痢 (hasmenés), 症 (tünet), stb. Ha olyan vagy mint én, hogy gyakran elfelejted a kanji jelentését, akkor ezek a szimbólikus gyökök segítenek a találgatásban.

2.3) önálló kanjik

Ez kicsit fájni fog: mindegyik kanji lehet gyök, hogyha egy másiknak a részét képezi.
Például: 監 (felügyelő). Azt gondolnád, hogy a 監 már elég nagy önmagában, 3 kisebb gyökből áll össze. Viszont ez az egész egy másik kanji részévé válik: 鑑 (példány, mitadarab).
Általánosabb példa a víz (水) és a fa (木) kanjija. Van saját kiejtésük és jelentésük, de gyökökké válnak, ha egy nagyobb kanjiba kerülnek, például 様, 泳, 森, 杢 vagy 材.
Gyakran ezek az egyszerű-kanjik-amiket-nagyobb-kanjikban-használunk szimbólikussá is válnak. A kanjik, amikben a “fa” szerepel, gyakran fával kapcsolatos dolgot jelent, a „tűz” gyököt tartalmazó pedig tűzzel kapcsolatosat például.

3. A két legártalmasabb mítosz szertefoszlatása

1. mítosz: a gyökök mindig jelentenek valamit
2. mítosz: a kanji úgy néz ki, mint a dolog, amit jelent

A japántanulás nehézségének nagy részét az adja, hogy rosszul tanítják. Ez egy tökéletes példa erre.
A tanulók gyakran kérdezik: miért van a szélben (風) benne a bogár (虫)? Miért van az izomban (筋) egy bambusz (竹)? Miért van a sakeban (酒) a Nyugat (西)?
Mielőtt elkezdenéd átkozni a japánokat, mert ilyen őröltek meg ilyenek, kérdezd meg magadat: mit tennél, ha valaki odajönne hozzád és megkérdezné, mit jelent a „t” a „tűz” szóban. Mit jelent a t? Miért van az elején? Látod, ez téged is kiborítana, ha egyáltalán ilyeneken gondolkoznál. Akkor miért van az, hogy a külföldi tanulók évekig ilyeneket kérdezgetnek? Ez nem a japánok problémája, az a tanulóké. Ez a probléma azért állhat fent, mert a legtöbb tanár és könyv rossz. A kanji alapvetően ugyanúgy egységekből épül fel, mint bármelyik másik nyelv szavai: a gyökökből.

Gondolj csak bele:

gyökök = betűk
kanji = szó
jukugo = összetett szó

A gyököknek nincs több jelentése, mint az “f” vagy “t” betűknek. Viszont ha tudjuk például a “fény” és a “sugár” szavak jelentését, akkor könnyedén kitalálhatjuk, mit jelent a “fénysugár” szó.

És itt a jó hír: a kanji ugyanezt a rendszert használja. A jukugo ordítja a jelentését feléd. Ha megtanulsz 1000 kanjit, automatikusan el tudsz olvasni 2000 jukugot.

Ne kérdezd meg, mit jelent a tő a kanjiban. Azt kérdezd, hogy a jukugoban mit jelent az a kanji.
Gondolj bele, hogyha a kanji tényleg úgy nézne ki, amit leír, akkor nagyon különböző, bonyolult rajzot kellene megtanulnod, amiknek semmi köze egymáshoz. A gyökökkel csak meg kell tanulnod azt a 214 darabot és máris tovább léphetsz a tanulásban. Pontosan ez volt a kanji feltalálóinak a terve.

A kezdetekben a kínaiak mind piktografikus jeleket rajzoltak. Képeket, amelyek úgy néztek ki, mint a dolgok, amiket jelentettek. Ebben az időben egy könyvet megírni annyi idő volt, mint megrajzolni egy képregényt, hiszen valójában ez is történt. Így jött az ötlet, hogy egyszerűsített rajzokat készítsenek, ezek azok, amiket ma kanjinak hívunk.

Az első lépés az volt, hogy kiválasztottak körülbelül 200 gyököt, mint építőelemet. A második lépésben ha túl bonyolult volt a piktografikus ábra, akkor megnézték, melyik gyökhöz hasonlít legjobban egy-egy része és lecserélték arra. Például a régi, bonyolult kanji az „ország” szóra a 國, miközben a most használt kanji ugyanerre a 国. A gyök, ami az új változat közepén van, azt jelenti, hogy „ékkő” vagy „labda” (玉). Egy ékkő egy dolozban? Sokat ihattak, hogy az eredeti kanji közepe hasonlítson erre a gyökre 😀 Tehát a rossz hír az, hogy az „ország” szónak semmi köze a „labda”, vagy az azt körülvevő doboz (口) jelentésével. A jó hír az, hogy ez tökmindegy. Az számít, hogy lett egy ABC, amit úgy lehet használni, mint a miénket. Egyébként lehet ezzel egy egyszerű emlékeztető mondatot is alkotni: az ország egy nagy doboz, amiben az emberek a labdáikat tartják.

De hogyha a gyököknek nincs jelentése, miért van ilyen nevük, mint például a doboz és a labda? Azért, mert ezek nem jelentések, hanem kulcsszavak.

4. A rettenetes titok

Nézd meg ezt a két kanjicsoportot:

1. csoport (összetett kanjik): 履 歯 紫 顔 僕 鼻

2. csoport (egyszerű kanjik): 丹 屯 斤 杉 后

Mit gondolsz, melyik jelent egyszerűbb szavakat? A helyes válasz: az 1. csoport.

履 felvenni (cipőt, lábbelit), befejezni, véghezvisz
歯 fog (főnév)
紫 lila
猿 majom
顔 arc
僕 én
聞 hallani
鼻 orr

Miközben a 2. csoport szavainak jelentése:

丹 egy szín, a cinnabar, fogadjunk, hogy azt se tudtad, hogy létezik
屯 a shogun hatalma alatt álló helyőrség a XVII.
斤 csak kenyérre használatos mértékegység
杉 egy cédrusfajta
后 özvegy uralkodónő, kizárólag a Császári Udvar alkalmazottaira alkalmazható

A rettenetes titok pedig:

Általában nincs összefüggés aközött, hogy mennyire egyszerű egy kanji és hogy mennyire hasznos!

Másképpen kifejezve: az egyszerű jelentésű kanjik gyakran nehezek tanulási szempontból, viszont a kanjik elvontabb jelentéssel egyszerűbbek, ellenben ezeket alig fogod használni. Ha egy másik nyelvet tanulsz, az egyszerűbb szavak megtanulása után fordulsz a bonyolultak felé. Viszont ha ugyanezt teszed a japánnal, nagyon összetett kanjikat kell az elején megtanulni, majd 3 évvel később tanulja meg az ember az egyszerűbbeket. Butaság. Azok után, hogy az ember rengeteg időt tölt olyan kanjik megtanulásával, mint a 館 vagy a 裂, megtanuljuk a kevésbé használt kanjikat, mint a 官 vagy a 列. Ez utóbbiak pedig alkotóelemei az 館-nak és az 裂-nak! Miért nem tanultuk meg először a 官 vagy a 列-t? Könnyebb lett volna a 館 vagy a 裂 megtanulása. Lábjegyzet: manapság is ez a módszer Japánban a kanjik oktatására és a külföldieket tanító tanárok átvették ezt. Egy külföldinek egyszerűbb a kevésbé összetett kanjik felől haladni a bonyolultabbak felé. Ez időpocsékolásnak tűnhet, hiszen nem nagyon fogjuk a bambusz (竹) vagy a „változatosan, satöbbi, bizonytalan, mondani” jelentésű kanjit (云) a mindennapokban. De a bambusz szükséges ahhoz, hogy megtanuljuk a bonyolultabbakat, mint a 箱 (doboz), 笑 (mosoly, nevet). Az olyan gyerekszavakhoz pedig, mint a felhő (雲), szükséged lesz arra, hogy ismerd a 云 kanjit, legalábbis ezzel a módszerrel egyszerűbb lesz.

5.Bushu (gyökök) – a legkevésbé használt eszköz

Nézzük gyakorlatban, milyen hasznosak a gyökök. Itt van ez a kanji: (pára, könnycsepp, felfedezni). Úgy néz ki elsőre, mint egy rakás macskakaparás. 21 vonásból álló karakter. Mire megtanulod egyenként mind a 21-et nagy kínlódás lenne. Mindezt további kétezer kanjinál megtenni nagyon unalmassá tenné az egész nyelv megtanulását. Ha viszont gyökök segítségével tanulod ezt a kanjit, akkor meglátod, hogy 3 részből áll: 雨 (eső), 足 (láb) és 各 (mindegyik). Nem elég, hogy megtanultad a 3 gyököt, ráadásul rengeteg másik kanjit tudsz belőlük összerakni!

Például a 雨 szerepel ezekben is: 雲 霜 雪 雷 és a 足 alkotója a következőknek: 踊 路 踏.

Ha megnézzük a 暖 kanjit elemeire bontva megláthatjuk, hogy a bal oldalon ott van a nap (日), egy igazi kanji. Most jöjjön a jobb oldal. A fenti részlete a fészek (), ami abszolút gyök, nincs jelentése. Ezután következik a barát (友), egy másik igazi kanji. Ha a barátot a fészekkel kombináljuk, megkapjuk a varjút (), ami szintén egy gyök. Emlékeztető: a varjúk barátok, mert közös fészekben laknak. Ezután egyesítjük a bal és a jobb oldalakat és megkapjuk a meleget: 暖. Emlékeztető: a varjúknak melegük van a napon.

A profi nyelvészek már régóta tudnak a jelentés nélküli gyökökről, grafémáknak hívják őket.

Ha azt hiszed, hogy most több dolgod lesz, amit meg kell tanulnod, csak gondolj bele: ezeket a vonásokat, gyököket vagy így, vagy úgy, de meg kell tanulnia annak, aki a japánt választja. Akkor egyszerűbb az elején megtanulni őket és úgy felépíteni a kanjikat.

6: Bolond kanji!

A gyökökön kívül minden kanjinak vannak egyéb tulajdonságai:

Vonássorrend: elmebaj!
Kun-olvasat: ahogy a kanjit önmagában állva kiejtik.
On-olvasat: a régi kínai olvasat másolása, ezt használjuk akkor, ha a kanji szóösszetételben szerepel

Az on-olvasatokkal a legnagyobb probléma az, hogy ugye importálták őket Kínából. Nos, aki ezt megtette, valószínűleg nem tudott kínaiul. A kínai tonális nyelv (tehát a hangsúly értelemmegkülönböztető szerepet kap), a japán pedig nem. Emiatt lehet, hogy sok hasonló hangzású olvasat van, hiszen míg a kínai nyelvben ezek mind mást jelentenek, lehetetlen átvinni őket a japán nyelvbe. Csináltak egy teljesen új szótárat a meglevő japán szókincshez, amit nem értettek a japánok, hiszen akkor importálták és nem értenek meg a kínaiak sem. Szuper. Innentől kezdve több szót kellett megtanulnia az embernek, ha japánul akart beszélni, írni, olvasni. A következő probléma az volt, hogy sok kínai dialektus van, így ha valaki új jött vissza Shanghaiból, az más kiejtést mondott egy jelre, mint az, aki Hong Kongból érkezett. Emiatt lehet egy kanjinak több on-olvasata is.

Miután minden meglevő japán szóhoz rendeltek egy kanjit, még mindig maradt sok. Ezután minden apró eltéréshez egy másik kanjit is csatoltak, mert még így is több van. Ezért lehet, hogy van 3 かたい (硬い, 固い, 堅い), 3 はかる (計る, 図る, 測る) és 3 つとめる (勤める, 努める, 務める) például.

Újabb példa a káoszra: megfagyni: こおる, jég: こおり – mindkettő nyilvánvalóan ugyanabból a japán szóból száarmazik. De amikor kanjit választottak hozzájuk, akkor a こおる-ból 凍る lett és a こおり-ból 氷. Most dupla annyi kanjit tanulhatsz meg és még mindig meg kell tanulnod az eredeti japán szavakat, hogy ki tudd ejteni őket.

Hogyan állapítsuk meg, hogy melyik olvasatot használjuk? Szerencsére ebben vannak támpontjaink.

– a csak egy kanjit tartalmazó szavak általában kun-olvasatot használnak (pl. 水, 日, 大きい, 辛い)
– tulajdonnevek általában kun-olvasatot használnak (családnevek pl.)
– jukugo szavak általában on-olvasatot használnak, ha nincs bennük hiragana (種類, 漢字, 哲学)
– hiraganát tartalmazó jukugok kun-olvasatot használnak (手取り早い, 人当たり, あざ笑う)

A kanji mögött levő, de a szóhoz tartozó hiragana neve okurigana (送り仮名). A legtöbb okuriganát tartalmazó jukugo ige és a legtöbb azt nem tartalmazó szó főnév (illetve な-melléknév).

7. Szinonímák és homonímák (azonos alakú szavak )

Rengeteg szó van a japán nyelvben, amiknek ugyanaz a hangzásuk. Csak próbáljátok meg begépelni egy szótárba hiraganával azt, hogy かく vagy かい. Rengeteg szót fogtok találni. Még a „kanji” olvasata is 3 szót dob ki: 漢字, 感じ és 幹事. Szerencsére ez csak szöveghallgatáskor jelent problémát, talán ezért van, hogy feliratoznak minden TV-műsort is J Ha meglátod leirva, máris tudod, hogy a kanji helyes írása a 漢字, a 幹事 titkárságot jelent, a 感じ pedig érzést. Ez a dolog az, ami a kanji használatát nagyon logikussá teszi és sokkal praktikusabbá, mint a beszélt japán nyelvet.

Szinoníma minden nyelvben van, ettől színesebb egy nyelv. A probléma akkor jön elő, amikor egy szó homoníma ÉS szinoníma egyszerre. Ezt nevezzük megduplázott kanjinak, ilyen a „kemény” szó jelentése, aminek 3 kanji felel meg (硬い, 固い, 堅い ) és mindegyiknek az olvasata かたい. Van árnyalatnyi különbség a használatukban, de egy átlag tankönyvben ezzel fogunk találkozni.