adok-kapok

Ahhoz, hogy megértsük az adok-kapok rendszerét a japán nyelvben, kicsit át kell formálnunk a beszélő és a hallgató viszonyát egy-egy kommunikációs folyamatban.

あげる az általános ige arra, hogy adni, ha a beszélő szempontjából nézzük. Ezt az igét kell használnunk, ha mi adunk valamit valakinek.

私「わたし」が友達「ともだち」にプレゼントをあげた。
Ajándékot adok egy barátomnak.

これは先生「せんせい」にあげる。
Ezt odaadom a tanárnak.

Amennyiben szivességet tesz (vagy nem tesz) valaki valakinek, akkor a szivesség igéjét て-alakba tesszük és azt követi az あげる megfelelő alakja.

車「くるま」を買って「かって」あげるよ。
Megteszem azt a szivességet neked, hogy veszek (neked) egy autót.

代わり「かわり」に行って「いって」あげる。
Megteszem neked a szivességet, hogy elmegyek helyetted.

Akkor is ezt használjuk, amikor megfigyelőként veszünk rész egy cselekményben és egy harmadik személy ad valamit egy negyediknek.

学生「がくせい」がこれを先生「せんせい」にあげる。
A tanuló ezt adta a tanárnak.

友達「ともだち」が父「ちち」にいいことを教えて「おしえて」あげた。
A barátom megtette azt a szivességet, hogy valami jót tanított (akár információt osztott meg vele) az apámnak.

Állatokra vonatkoztatva használjuk a やる igét, ami egyébként azt jelenti, hogy csinálni.

犬「いぬ」に餌「えさ」をやった？
Adtál enni a kutyának?

Magyarul értelmes lehet az is, hogy “Készítettél ennivalót a kutyának?”, de kevesen készítik ugye otthon a kutyaeledelt 🙂 Itt csak azt jelenti a やる, hogy adni, de tényleg csak állatokkal kapcsolatosan használjuk ebben az értelmében.

A くれる annak a szempontjából jelenti azt, hogy adni, aki kapja a dolgot, szóval magyarul nagyon egyszerű dolgunk van: gondoljunk rá úgy, hogy ez a kapni (egyébként nem az).

友達「ともだち」が私「わたし」にプレゼントをくれた。
Egy barátom ajándékot adott nekem.

これは、先生「せんせい」がくれた。
A tanár adta ezt nekem.

Ugyanúgy használhatjuk szivesség kifejezésére ezt is az ige て-alakjával:

車「くるま」を買って「かって」くれるの？
Megtennéd nekem azt a szivességet, hogy veszel (nekem) egy kocsit?

代わり「かわり」に行って「いって」くれる？
Megtennéd nekem, hogy elmész helyettem?

Amikor egyes szám harmadik személyként használjuk, ekkor is kifejezheti az adás tényét, csak most akkor annak a személynek a szemszögéből, aki kapta a dolgot. Ez elsőre nehéz szitu, de képzeljétek el, hogy A beszél B-vel és C-vel és felháborodottan meséli el A B-nek, hogy C mit kapott.

先生「せんせい」がこれを学生「がくせい」にくれる。
A tanár ezt adja a tanulónak.

Ha egy ilyen képként képzeljük el a beszélőt és a világ többi részét, könnyebben megjegyezhetjük, melyik melyik, mert az あげる igazából 上げる, ami felfelé megy a beszélőtől, a くれる udvarias alakja pedig a 下さる「くださる」. Az elsőben a 上 kanji található, amelynek az általános jelentése fent, felfelé, az utóbbiban pedig a 下, amely a lent, lefelé. 

先生「せんせい」が教えて「おしえて」あげるんですか。
A tanár úr megtenné azt a szivességet, hogy tanítja őt?

Ez a mondat másképpen hangzik, ha azt akarjuk megkérni, hogy a tanár minket tanítson:

先生「せんせい」が教えて「おしえて」くれるんですか。

A もらう ige sokkal egyszerűbb, mint a fentiek, általában ez az egyetlen ige használatos, aminek a jelentése kapni, tekintet nélkül arra, hogy ki kap. Figyeljünk, a -tól, -től kifejezésére nem csak a から, hanem a に is szolgálhat!

私「わたし」が友達「ともだち」にプレゼントをもらった。
Ajándékot kaptam egy barátomtól.

• 友達「ともだち」からプレゼントをもらった。
  Ajándékot kaptam egy barátomtól.

これは友達「ともだち」に買って「かって」もらった。
Ezt szivességből vette nekem egy barátom.

宿題「しゅくだい」をチェックしてもらいたかったけど、時間「じかん」がなくて無理「むり」だった。
Szerettem volna, ha valaki megteszi a szivességet és ellenőrzi a leckémet, de nem volt idő és lehetetlen volt.

Arra is használhatjuk természetesen, ha valaki kapott tőlünk valamit.

その時計「とけい」は私「わたし」からもらったのよ。
Azt az órát tőlem kapta.

Kéréseket kifejezhetünk a くれる-val és a もらう feltételes módú alakjával. Fontos, hogy ilyen esetben az あげる nem használható, hiszen feléd történik a szivesség adása, a beszélő a fogadó fél, amikor kér valamit.

千円「せんえん」を貸して「かして」くれる？
千円「せんえん」を貸して「かして」もらえる？
Kölcsön tudnál adni ezer yent?

Finomabbá tehetjük a kérést azzal, ha tagadó alakban használjuk az igét:

ちょっと静か「しずか」にしてくれない？
Megtennéd, hogy kicsit halkabb vagy?

漢字「かんじ」で書いて「かいて」もらえませんか。
Megtenné, hogy ezt leírja kanjival?

Nagyon udvarias alak a ～ていただけませんか, amikor rákérdezünk, hogy valaki megtenne-e nekünk valamit, de itt az いただく igét használjuk ragozott formában úgy, ahogy az udvarias felszólításban már tanultuk (magyar megfelelője a nem tenné meg azt?). Fordíthatjuk tagadó és kijelentő formájú igével is.

塩【しお】を取って【とって】いただけませんか。
Ideadnád kérlek a sót?

５時【ごじ】にここに来る【くる】ようにしていただけませんか。
Nem tudnád megoldani, hogy idegyere 5-re?