かんじ vagy 漢字?

Sokat írtam már arról, hogyan érdemes a tapasztalatok (nem csak az enyém) szerint a kanjikat tanulni, foglalkoztunk a bonyolult kanjikkal, csak éppen azzal nem, ahonnan az egész indult. A kezdő japántanuló felnyöghet a kanjik tanulásának kezdetén, hogy miért is kellenek a kanjik? Nézzük, miért érdemes minél hamarabb megbarátkozni a gondolattal, hogy a kanjik vannak, hasznosak és maradnak is.

Tőlem is már kérdezték párszor, hogy miért van szükség a kanjikra, amikor ott a hiragana és a katakana rendszer, amikkel vidáman le lehet írni minden szöveget japánul is (naná, hiszen alapból hiraganákat írunk és azokból lesz a kijelzőn kanji). Ha kézzel írunk, mondhatnánk, hogy kanákkal egyszerűbb lenne az élet, de feltétlenül jobb is? Nem is szólva arról, hogy ha lehetőségünk van rá, nézzük meg egyszer, milyen sebességgel írnak a japánok kanjis szöveget is. Nem fogják a nyelvet megváltoztatni külföldiek kedvéért, akik nem képesek ugyanerre 🙂

• Amint elkezdesz kanjival írni, a kizárólag hiraganát tartalmazó mondatokat nehezebb lesz elolvasni. 

Nézzünk egy nem olyan hosszú mondatot:

今日、寿司を食べに行きますか?

Ugyanez csak hiraganával:

きょう、すしをたべにいきますか？

Mivel a japán nyelvben nincs szóköz, az első mondatban a kanjik egy szép ritmust adnak a mondatnak, könnyebb elkülöníteni a szavakat. A főnevekben általában lesz kanji (ha nem teljesen abból állnak), a partikulák szinte kivétel nélkül hiraganák, illetve az igéknél is segít a kanji megállapítani, hol van az igető, ezáltal a ragozást is könnyebben átláthatjuk. El nem tudom képzelni, hogy egy igazán hosszú mondatot hogy lehet értelmezni, ha kizárólag hiraganával van írva.

• A japán nyelv tele van azonos hangzású szavakkal.

Ha kanji van benne, máris értelmet kap minden. Nézzük magát a kanji szót. Ha begépeljük, az alábbi szavakat kaphatjuk például:

かんじ　→　漢字 (kínai karakter)
かんじ　→　感じ (érzés)
かんじ　→　幹事 (koordinátor)
かんじ　→　監事 (felülvizsgáló, ellenőr)

Ez csak egy pár lehetőség, akad még 😀 próbáljátok ki!

Ami a beszédben a szövegkörnyezet, az az írott szövegben a kanji. Ránézve akár az is lehet, hogy akkor is rájövünk egy-egy szó jelentésére, ha magával azzal a szóval soha nem találkoztunk még, pusztán azért, mert egy részét (vagy minden kanjit külön) már ismerünk.

• Sokkal szebb a szöveg, ha van benne kanji is.

Nyilván ez egy szubjektív vélemény, de egy csak hiraganákból álló szöveg unalmas lehet küllemre is. A japánok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy szépen írják a gyerekek a kanjikat, mert a kézírásukról véleményt alkothatnak az emberek a személyiségükről is. Mivel én szinte nem is írok kézzel kanjit (nagyon ritkán, ha papírt kell kitölteni), az én kanjim úgy nézhet ki, mint valami japán általános iskolás gyereké az első években 😀

• Könnyebb értelmezni a mondatot, ha van benne kanji.

Furcsa elsőre? Pedig igaz. Mivel a kanjiknak van jelentése, ahogy fent már ezt pedzegettem, akkor is megértjük a mondat, felirat jelentését, ha nem tudjuk feltétlen kiolvasni. Ugyanez áll a kínaira is, de erről lesz még szó.

• Könnyebb megtanulni összetett szavakat.

Nézzük azt a szót, hogy 大統領選「だいとうりょうせん」, aminek a jelentése elnökválasztás. Az első kanji kapásból könnyű, a jelentése nagy, olvasata legtöbbször だい vagy おお. A második kanji jelentése teljes, kormányzati, a harmadik uralkodás, az utolsó pedig választás. Ha szépen kanjikból állítjuk össze a hosszabb szavakat, könnyebb megtanulni őket, mint ha csak hangok, ebben az esetben hiraganák sora lenne.

• A kanjik folyamatosan edzésben tartják az agyat.

Maguk a japánok is felejtik a ritkábban használt kanjikat, ne legyen kétségünk, pont ugyanúgy, ahogy mi felejtjük a magyar helyesírást, ahogyan egyre ritkábban olvasunk. Hiába voltam az iskola legjobb nyelvtanosa még gimiben is, bizony manapság már van, hogy utána kell néznem dolgoknak, mert nem olvasok igényes írásokat. Az internet ráadásul még rosszabbá teszi a dolgokat. Ebben a részben talán könnyebb dolgunk van: velünk nem úgy magoltatják be a kanjikat, ahogy a japán gyerekekkel és saját, jól felfogott érdekünk folyamatosan szinten tartani a tudásunkat, különösen, amennyiben nem élünk Japánban.

• A kanjis szöveg kevesebb helyet foglal.

Ez mondjuk nem jó hír, ha az embernek egy x oldalas beadványt kell megírnia japánul, mégis a japánoknak fontos lehet. A legtöbb kanji 2-3 szótagból áll, tehát a helyükre legalább ennyi hiragana kerülne (pláne, ha összetett hiragana van benne, pl. 東京「とうきょう」 – hogy én ezt mennyire utálom begépelni…). Mindazonáltal az egyenlő elbírálás érdekében megemlítem, hogy néha a kisméretű kanjis szöveget nehéz kisilabizálni.

• Lehetne rosszabb is.

Bizony, a kínai nyelvben nincsen hiragana, mindent meg kell oldani a hanzikkal. Bár a mai modern kínai csak kb. 3500 karaktert tartalmaz, ez mégiscsak több, mint ezerrel több, mint amennyit a japánhoz kell tudni. Ezt gondoljátok át aközben, miközben az első ezer kanjit tanuljátok 🙂 A japán kanjiknak a felével akkor végeztetek, ha kínait tanulnátok, még rájönne 50% felár.

• El kell fogadni, hogy kanjik vannak.

Valamint hogy nem várhatjuk el, hogy a külföldiek kedvéért, akiket a japán társadalom amúgy is igyekszik távol tartani az országától, megváltoztatják az egész írásrendszert, bevezetik a szóközt és esetleg a sok homoníma helyett új, vagy régóta nem használt szavakat fognak bevezetni, hogy ne legyen annyi.