これは本当「ほんとう」に名前「なまえ」ですか?

Most meg fogom magamat utáltatni egy csomó emberrel, de a ti érdeketekben erről muszáj beszélni. Nagyon sokan használnak már a Facebookon teljesen kamu neveket (anime figurák nevei például), illetve a számomra legnagyobb elképedést az okozza, hogy valaki teljesen random egy mondatot választ (ez általában az “én szeretem Japánt” egy változata, általában nyelvtanilag helytelenül).

Akinek most elfüstölt az agyvize, teljesen igaza van. Az égadta egy világon semmi közöm hozzá, ki milyen nevet használ a Facebookon, tudom. Valamint azt is tudom, hogy Japánban ez mennyire nevetséges.

Nagyon szép elképzelni az otaku Japánt, ahol mindenki mangát olvas a metrón (ez csak részben igaz, egyre kevésbé) és ahol cicafüles kislányok szaladgálnak az utcán (na ilyet még egyet se láttam, pedig azért járok kint eleget), csak éppen ez nincs így. Megvan ez a réteg, akik nagyon az otaku világban élnek, de azt kell mondanom, Tōkyō Akihabara negyedében sokkal több nem japánnal fogunk találkozni, mint japánnal.

Manapság egy bizonyos fokú megvetéssel mindenképpen fog találkozni kint, aki azzal kezdi a bemutatkozását, hogy “szeretem Japánt, az animét, a mangát…”. Ezek ugyanis, bár nagy részét képezik az országnak, nem az egészét.

se nyelvtanilag nem helyes, se sehogy – ti mennyire vennétek komolyan valakit, akinek az a neve, hogy “boldog Japán szeretés van” (ráadásul helytelen mondat)

 ismét egy értelmetlen “név”, ami akkor se stimmelne, ha a valódi neve lenne átírva, hiszen hiraganával van, nem katakanával

Nem győzöm hangsúlyozni, ez a személyes döntésetek. Csak gondoljatok bele egy olyan “névbe”, hogy “Kockásfülű nyúl”, amit egy japán visel, egy  “Misi mókus” nevű amerikaiba és egy ausztrál “Ludas Matyi” nevű emberbe.

Na most ahhoz képest, amit akkor éreztetek, amikor felköhögtétek a reggeli kávét, gondoljatok bele abba, hogy a japán társadalom sokkal zárkózottabb, sokkal szabálykövetőbb. Annyi ember szemében Japán már csak az otakuk világa, hogy teljesen érthető, ha elegük van belőle. Ehhez képest a “puskásozás” a kanyarban sincs. Nemrég volt Boginak egy vlogja, ahol az utca emberét kérdezi meg animékről, amik nagyon nagy hype-ot kaptak Magyarországon. A legtöbbről azt se tudták, mi az. Alább egy beágyazott videó, sajnos csak angolul:

Ha az otakuk egy részének még nem léptem bele a lelkébe, akkor el kell keserítenem még egy tábort:

Ijesztően sokan használják úgy becenévként zárójelben, mint akárhol valamilyen aliasként úgy a nevüket, hogy a végére odaillesztik, hogy -san, -chan, -sensei. Ez egyszerűen tirpákság a japánok szemében. Ahogy arról már szó volt, ezek megszólítószavak, angolul: honorifics. A honor az angolul tiszteletet jelent. A japán megfelelője a magyarra bugyután általam megszólítószóként fordított szója ennek a 敬語「けいご」, ami egy külön nyelvtani rész, külön szóanyaggal és nyelvtannal. Ezzel megtiszteljük a másikat. Ennek a része a さん、ちゃん、ねえさん、先生 és társai. Ezeket szigorúan tilos bármilyen szövegkörnyezetben saját magatokra vonatkoztatva használni. Részletesebben ezekről itt beszélek. Lehet, ez teljesen szubjektíven az én véleményem és senki másé, de szerintem tutira nem jó dolog úgy indítani egy ismeretséget egy emberrel, hogy annyira nem tiszteljük a társadalmuk szabályait, hogy ahelyett, hogy alázatosak lennénk, amennyire csak lehet, magunkat minősítjük, akár a többi ember fölé is.