引用「いんよう」- idézet valakitől
Minden nyelvben nehéz téma, amikor idézni kell valakitől, most ezt fogjuk átvenni japánul. Több lehetőségünk is van, illetve nem csak az tartozik ide, hogy “ő azt mondta, hogy”, hanem az is, hogy “ő azt hiszi, hogy tud japánul beszélni”. Japánban az idézőjel az általam az olvasatok megjelölésére használatos 「」, de nagyon ritkán használják, viszont itt lejjebb idézőjeles értelemben használom majd. Az igazi zárójel a 【】vagy a [ ].
と – általános idézet
田中【たなか】さんは明日【あした】アメリカに引っ越す【ひっこす】と言った【いった】。
Tanaka azt mondta, hogy “holnap költözöm Amerikába”.
Ez a legegyszerűbb, legalapabb idézési forma, a と egyszerűen az idézett szöveg után kerül. Az utána levő ige lehet hétköznapi és udvarias módban is.
田中【たなか】さんが引っ越す【ひっこす】と聞いた【きいた】。
Úgy hallottam, Tanaka elköltözne.
「危ない」【あぶない】と鈴木【すずき】さんが叫びました【さけびました】。
“Veszélyes” kiáltotta Suzuki.
明日【あした】は雨【あめ】だよと井上【いのうえ】さんは話した【はなした】。
“Holnap bizony esni fog” mondta Inoue.
Ha olyan kifejezést használunk, mint például az 思う【おもう】(gondolni), akkor a hétköznapi alakját kell használnunk az igének, amennyiben kívánságot szeretnénk megfogalmazni, illetve amikor gondolatot fejezünk ki, akkor az alany mindig E/1 (tehát én) és a mangáktól vagy animéktől eltérően általában el is marad a mondatból.
予算【よさん】が足りない【たりない】と思う【おもう】。
Szerintem a büdzsé nem lesz elég.
私【わたし】は間違ってない【まちがってない】と思って【おもって】いる。
Azt gondolom, hogy nem tévedek.
田中【たなか】さんは学校【がっこう】を休む【やすむ】と思います【おもいます】。
Azt hiszem, Tanaka ma nem jön iskolába.
Amikor olyan igéket használunk, amik észlelést fejeznek ki, mint a 聞く【きく】(hallani) vagy a 見る【みる】(látni), az azt is jelentheti, hogy megértettünk valamit. Ilyen magyarul is, amikor azt mondjuk, hogy “hallom”, “látom”.
地震【じしん】がもうすぐ来る【くる】と見て【みて】いる。
Úgy tippelem, hamarosan földrengés lesz.
日本【にほん】はとても涼しい【すずしい】と聞いて【きいて】います。
Szerintem Japán nagyon hűvös. (időjárás)
と – meghatározás
Bocsánatは日本語【にほんご】で「すみません」と言います【いいます】よ。
A bocsánatot úgy mondjuk japánul, hogy すみません.
Az ilyen esetekben általában 3 igét használunk csak, 言う【いう】(mondani)、読む【よむ】(olvasni) és 呼ぶ【よぶ】(hívni valaminek).
記録【きろく】は「きろく」と読みます【よみます】。
A 記録 szót úgy olvassuk, hogy きろく.
手塚【てずか】治虫【おさむ】はマンガの神【かみ】と呼ばれて【よばれて】いる。
手塚治虫-t a manga istenének hívjuk.
という – vonatkozó esetekkel
[あなたは]ナルトというマンガを知って「しって」いるか?
(Te) ismered a Narutonak hívott mangát?
A főnév + という + főnév mintázat mindig működik, ha egy főnévre egy másik főnévvel vonatkoztatunk. A という a と言う-ból származik, de vigyázzunk, a 言う【いう】nem jelenti azt, hogy mondani, hanem csak azt, hogy hívni valaminek, nevezni valaminek.
富士山【ふじさん】という山【やま】に登った【のばった】。
Megmásztam a 富士山-nak hívott hegyet.
さしみという料理【りょうり】を食べました【たべました】。
Sashiminek hívott ételt ettem.
A という-t használhatjuk minden hétköznapi alkalommal, sőt, természetesebb ezt használni, amikor a módosított főnév beszéddel és gondolatokkal kapcsolatos. Ez érvényes a の és a こと szavakkal is.
ボブがイギリスに帰る【かえる】という噂【うわさ】を聞いた【きいた】。
Azt a pletykát hallottam, hogy Bob visszatér Angliába.
A 噂【うわさ】(pletyka) szó szóbeszédet jelöl, tehát beszéddel kapcsolatos.
Ha viszont olyan szavak vannak a kifejezésben, mint a 音【おと】 (hang), 味【あじ】 (íz), におい (illat), akkor nem lehet a という-t használni.
車【くるま】が走る【はしる】音【おと】が聞こえる【きこえる】。
Egy működő (futó) autó hangja hallatszik.
ように – kérések és parancsok idézete
田中【たなか】さんは[私【わたし】に]学校【がっこう】に来る【くる】ように言った【いった】。
Tanaka azt mondta nekem, hogy jöjjek iskolába.
Amennyiben a ように-t használjuk egy hétköznapi igealakkal, úgy inkább parancsot fejez ki. Ha kérést szeretnénk kifejezni, az udvarias alakot kell használnunk. Ha kérést, óhajt szeretnénk idézni, vagy még udvariasabbnak kell lennünk, akkor a くれる vagy a もらえる igealakokat használjuk. Ilyenkor nem használhatjuk a た-formát.
毎日【まいにち】勉強【べんきょう】するように言われました【いわれました】。
Azt mondták nekem, hogy tanuljak minden nap.
本【ほん】を買う【かう】ように頼まれました【たのまれました】。
Megkértek, hogy vegyem meg ezt a könyvet.
弟【おとうと】に我慢【がもん】するように話す【はなす】。
Beszélek az öcsémmel, hogy legyen türelmesebb.
Néha a ように után odakerül egy と, de ez nem változtat a jelentésén.
ように – általános dolgok idézete
[私【わたし】は]日本【にほん】の夏【なつ】は涼しい【すずしい】ように思う【おもう】。
(Én) azt hiszem, hogy a japán nyár hűvös.
A ように-nak van egy másodlagos jelentése is, ami hasonló, mint a と. A különbség az, hogy a ように nem egy konkrét idézetet jelöl, hanem egy hozzávetőlegeset. Használhatjuk akkor is, ha nem vagyunk biztosak az idézetben. Ebben az esetben hasznlálhatjuk a た-alakot a mondatban. な-mellékneveknél kell használni a な-t, főneveknél a の-t. Minden egyéb esetben közvetlenül kapcsolódik.
名刺【めいし】は大切【たいへん】だと思う【おもう】。
A névjegyek szerintem nagyon fontosak.
bizonytalanabbul: 名刺【めいし】は大切【たいへん】なだと思う【おもう】。
ラーメンは中国【ちゅうごく】の料理【りょうり】だと思う【おもう】。
Azt hiszem, a rámen kínai étel.
bizonytalanabbul: ラーメンは中国【ちゅうごく】の料理【りょうり】のだと思う【おもう】。
A という helyére kerülhet って, de ez nagyon hétköznapi, közvetlen stílus.
本【ほん】を買う【かう】ようにって頼まれました【たのまれました】。
さしみって料理【りょうり】を食べました【たべました】。