Hogyan jussak el Japánba?

Akik ezt a blogot olvassák, nyilván szeretnének legalább egyszer eljutni Japánba, ha nem egyenesen ott élni a továbbiakban, akár örökre. Nézzük most, hogyan lenne ez lehetséges, attól függően, hogy ki milyen céllal menne.

Célok tekintetében el kell különíteni pár kategóriát:

1. turistaként pár hétre
2. turista vízummal 3 hónapig bezárólag
3. munkavízummal angoltanárként
4. munkavízummal egyéb munkakörben
5. tanulóként japán szakos egyetemi hallgatóként
6. tanulóként egyéb egyetemi hallgatóként, ill. kutatói munka keretében
7. középiskolai cserediákként

1. ➤ Ez a legegyszerűbb dolog: körbe kell nézni, mit szeretnénk megnézni, a belépőket, a közlekedést, szállást, ami megfelel az elvárásainknak, repülőjegyet, ami megfelel az időbeosztásunknak, aztán hajrá. Spórolni lehet és kell is, csak megfelelően körbe kell nézni. Erről írtam két bejegyzést is már, a FAQ Japan és a Tokyo olcsó(bba)nt. Igaz ugyan, hogy Japán nem olcsó úti cél, mégis lehet faragni a költségeken. Ha napi egyetlen kávé árát félreteszi az ember, akkor is pár éven belül összejön. Ehhez jönnek az egyéb spórolási dolgok, nyilván lehet mozijegy árát is beletenni és ezer más dolgot. Szeretnénk valamit, de kevés a pénz? Akkor azért sajnos tenni kell. A másik megoldás az, hogy siránkozunk sok évig, hogy deszeretnénkkimenni, aztán szép lassan örökre ejtjük a dolgot.

2. ➤ Vannak ingyenes munkák, amiknél az történik, hogy mi fizetjük ugyan a repülőjegyet, de ott kapunk szállást és néha étkezést (még ritkábban még valami zsebpénzt is) azért cserébe, hogy kisegítsünk a helyi munkában. Sok ilyen lehetőség van, nem rossz, ha tudunk japánul valamennyire, de az angoltudás elengedhetetlen hozzá. Ilyen ajánlatokat találunk a Workaway, Helpx és a WWOOF honlapján például. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy nemrég a japán országvezetés érdeklődni kezdett az ilyen “munkák” iránt, így elképzelhető, hogy szigorúbb ellenőrzések lesznek. Furcsa a dolog adóügyi szempontból, hiszen fizetést nem kap az illető, viszont a munkaadónak anyagi haszna származik abból, hogy nem megfizet valakit konkrétan (pláne nem japán állampolgárt), hanem kiad egy szobát, ad enni és ezzel költséget spórol. Nem tudni, mi lesz ennek a folytatása.

3. ➤ Na ez egy érdekes kérdéskör. Egyrészt ez főleg anyanyelvi tanároknak elérhető, ráadásul sokszor kérnek hozzá tanári végzettséget is és nem utolsó sorban legalább egy közepes japántudást. Viszont a nem anyanyelvi tanárok hivatalosan viszonylag kevés helyen taníthatnak és elvárnak tőlük egy folyékony japántudást is (JLPT N2). A vicc az, hogy a papír megléte ugye semmiféle konkrét kommunikációs képességet nem feltételez, erről itt írtam többet.

4. ➤ Ez még nehezebb talán, de muszáj ezt választania annak, aki nem felel meg az angoltanári követelményeknek (vagy egyéb más, Japánban népszerű nyelvnek). Elengedhetetlen, hogy legyen egy N3, de inkább N2 nyelvvizsgája az illetőnek japán nyelvből, illetve valami olyan tudás, ami kevés van Japánban. Több éves tapasztalatot kérnek a legtöbb helyen, illetve ritkán, de lehet találni olyan munkahelyeket, ahol folyékony angolt kérnek. Amennyiben nem angolt, hanem egyéb nyelvet (koreait, kínait, spanyolt), akkor a japán nyelv folyékony szintű ismeretét is kikötik. Ehhez jön még, hogy a legtöbb cég szeret olyanokat foglalkoztatni, akiknek már van vízumuk arra, hogy Japánban tartózkodhassanak hosszabb ideig (tehát korábbi munkájuk volt már kint, emiatt van legalább egy évre vízumuk, illetve házastársi vízum). Nem szeretnek új vízumot intézni, az nagyon macerás és a foglalkoztató cégnek kell teljesen elintéznie, a külföldi ül a seggén otthon és várja az értesítést, hogy mehet érte a konzulátusra. Az, hogy csak magyar nyelv ismeretével elhelyezkedhessünk kint, olyan ritka, mint a fehér holló. Láttam már ilyet, de ebben az esetben magyar cég vette fel az illetőt és a különleges tudása miatt kerülhetett ő abba a munkakörbe. Erről jobb nem is álmodozni, ha mégis szembejön velünk egy ilyen lehetőség, azonnal meg kell ragadni.
Amennyiben megkaparintunk egy kinti munkahelyet, azonnal jön a következő probléma, a lakásbérlés, amiről szintén regényt lehetne írni, mindenesetre könnyebb, ha már van egy fix munkahelyünk, ahova várnak. Arra készüljünk fel, hogy a lakás bérleti díjának általában a 6-9szeres szorzatát kell letennünk az asztalra az első hónapban, amiből 1 a konkrét következő hónap, 2 hónap pedig kaució, a többit soha többet nem is látjuk, tehát nem megtérülő befektetés.

5. ➤ Japán szakos tanulóként általában van lehetőség legalább 1-2 szemesztert a tanult nyelv országában eltölteni, ezt az iskola keretein belül kell megpályázni, aztán semmi más dolgunk nincs, csak hogy megnyerjük 😀 A felmerülő költségek egy részét fogja az egyetem állni, viszont cserébe nem vár könnyű élet arra, aki kijut, elvégre kint élesben kell használnia a tudását az órákon.

6. ➤ Egyes egyetemek küldenek Japánba egyéb szakos tanulókat is, ilyen pl. az Erasmus is. Ezt érdemes előre megérdeklődnünk, mert pl. kevés az esélye, hogy egy BTK-s filozófust vagy egy ügyvédet kiküldjenek érthető okokból. Kutatóként is csak néha jöhet a lehetőség, legtöbbször ezek az emberek előtte nem vagy csak kicsit érdeklődtek az ország iránt, itt nem célzott kijutásról van szó, hanem adott egy lehetőség, hogy pont lehet ebbe az országba menni.

7. ➤ Egyre több, de még mindig kevés középiskola tanulójaként akár az is megtörténhet, hogy tanulhatunk kint egy évet egy kinti középiskolában cserediákként. Ilyenkor szintén az történik, hogy meg kell pályázni a kihirdetett helyek egyikét, aztán megnyerni. Hátrány, hogy ilyenkor kevesebb költséget áll maga az iskola, tehát a beiskolázás lehetőségét kapja a diák Japánban, viszont a szülőkre sokkal több költség hárul, ami anyagilag igazán megterhelő lehet, hiszen egy teljes évről van szó (a japán tanév tavasszal kezdődik).

Egy biztos, a látogatáshoz az első, amit át kell gondolnunk, az a saját anyagi lehetőségeink. Alaposan körbejárni mindent, hol mennyit tudunk spórolni. Érdemes azonnal belekezdeni ebbe, amint csak eszünkbe jut az ilyen, maximum másra költjük el azt a félretett pénzt 😀