狂的【きょうてき】の場所【ばしょ】- őrült helyek

Megszokhattuk már a japán neveknél, hogy meglehetősen nehéz lehet az olvasatuk, közel sem mindig úgy olvassuk a neveket, mint ahogy egyébként az azonos kanjikat akár összetett szavakban. Ez a helyneveknél is hasonló lesz, csak sokkal hatványozottabban. Nézzük az 5 legfurcsább esetet!

 Azt gondolná az ember, hogy ha úgy tanul, hogy a kanjik összes olvasatát megtanulja (ami nem a legjobb és legegyszerűbb módszer), akkor már nem érhetik nagy meglepetések. Most azért fogják 🙂A fenti kanjikat mindenki felismeri, aki már azért az N5-re tanul, nagyon alapok. A 十 olvasata じゅう, a 八 olvasata はち, az 女 olvasata pedig おんな (alap esetekben). A fenti kanjinak az olvasata a ritkább variációkkal a とお+や+じょ sem jön ki, ugyanis a fenti helység nevét úgy kell kiolvasni, hogy さかり. Még csak nincs is ugyanabban a galaxisban, mint a normál olvasatok. A város egyébként a 徳島【とくしま】 prefektúrában található.

A számokkal sok probléma lesz, van egy 五百井 város Nara megyében, aminek az olvasata いおい (az ötszáz kút nem ez lenne ugye, de főleg nem az 500, ami magában ごひゃく),  egy 十六島町 Shimane prefektúrában, ami az igazán vicces うっぷるいちょ olvasatot tudja magáénak, az univerzum jelentésű kanjik Gunma prefektúrában ugyanazokat a kanjikat kapják, ez a 六合, viszont az olvasata くに lesz (りくごう helyett), illetve az egy harapásnyi 一口 Kyotoban, ami いもあらい lesz.

Akad pár város, amelynél egyszerűen mintha lefelejtenénk egy-egy kanjit. Más nyelvekben megszokhattuk már a néma hangokat (főleg latin nyelvekben), bár a magyarban nem jellemző, de a kanjira még annyira sem. Nos, ebben az osakai helységnévben csak két szótag van, úgy olvassuk ki, hogy もず. A jelentése egyébként majdnem fehér öreg madár: gébics 🙂

Természetesen erre a jelenségre is több példa van, ott van Tochigiben a 五十部町, aminek az eleje (a konkrét név) szintén két szótagos lett, よべ, ezt követi a 町【ちょう】, ami várost jelent, vagy 七五三場 Ibarakiban, ahol az első 3 (!) karakter olvasata しめ.

Nézzük a random kiválasztott olvasatokat, mint például a Fukui prefektúrában található 不老. Az első kanji jelentése bármi negatív dolog, fosztóképző, általános olvasata a ふ, illetve a második az öreg, általános olvasata ろう. Azt hittük, akkor egyszerűen megoldottuk a város nevét, igaz? Tévedés. おいず-nak kell kiejteni, ami a régi 老いる (おいる) ige régies tagadó alakjából származik, aminek a jelentése megöregedni. Viszont amikor az ember egy helységnevet akar kiolvasni, nem biztos, hogy diplomája van klasszikus japán irodalomból, máshol pedig most már ez az alak nem használatos.

Egy idő után, amikor az ember lát egy helységnévben számot, fosztóképzőt, vagy önállóan álló kanjit, már sejti, hogy valami csavarra kell számítania. Aztán jön egy-egy ilyen név, aminek a rendhagyóságára semmi magyarázat sincs és akkor jön a meglepi. Ilyen a fenti példa, a Chiba prefektúrában található 行々林. Azt hinnénk, hogy simán dupláz az a középső kanjiduplázó jel, ugye? Nem. Ezt a várost úgy kell kiolvasni, hogy おどろばやし, amiből a ばやし csak az utolsó karakter.

A tokyoi 人里 olvasata へんぼり, amelyből a 人 kap egy újabb olvasatot a meglevő 8000 mellé.

A fuki prefektúrai 和布 olvasata わかめ-nek is furcsa lenne, de a valódi olvasata めら. A kanjik jelentése béke + ruha lenne, míg a めらめら jelentése lángokba borulni.

Az ibarakii 月出里, amit úgy kell kimondani, hogy すだち (ennek a jelentése vagy elhagyni a fészket, vagy egy citrusféle, míg látjuk, hogy a kanjik nem teljesen ezt adják ki.

A legfurcsább ebben a kategóriában valószínűleg 稚内, amelyet Hokkaidon találunk meg. Az olvasata pedig az lett, ami az első pár embernek eszébe juthatott: わっかない. Ez még nagyjából stimmelne is, a 稚 olvasata lehet rendhagyóan わっか (a わか helyett), a 内 pedig lehet ない, így viszont szlengesen a わっかない azt is jelenti, hogy nem tudom.

Imádom Okinawát, mindig is érdekelt a nyelve. Ettől függetlenül viszont még mindig Japán része, a városneveinél nem lenne rossz, ha nem dobná el totálisan azoknak az olvasatait.

A 東風平 egyszerűnek tűnik elsőre, azt hinné az ember, hogy van valami köze a nyugat + szél + széles (lapos) szavakhoz. Lehet, hogy van neki, de az olvasatában semmiképpen: こちんだ a város neve. Sok szerencsét ezeknek  kanjikat ezek alapján az olvasatok alapján megtalálni egy-egy hagyományos szótárban! És ez még csak a kezdet. Van egy 北谷, amely szerintük ちゃたん, egy 勢理客 a じっちゃく olvasattal és a legmeglepőbb, egy 喜屋武 nevű város, ami egyszerűen csak きゃん. Érdekelne, melyik kanji melyik hiraganának felel meg.

Mégis az összes fentit felülmúlja egyetlen város, amelynek a kanjikkal írt neve 保栄茂, az olvasata pedig (dobpergés)  びん. Csak így egyszerűen. Szép munka, Okinawa 😀