動詞「どうし」 igék V. 普通形「ふつうけい」hétköznapi alak

Ahogy az udvarias alakokban, itt is négy alakot különböztetünk meg:

• jelen kijelentő
• jelen tagadó
• múlt kijelentő
• múlt tagadó

A jelen idejű kijelentő módú alak a legegyszerűbb és ennél könnyebben nem lehetett ezt megoldaniuk: ez maga a szótári alak, mindegyik igecsoportban.

辞書形「じしょけい」szótári alak – jelen kijelentő alak

Ez pontosan az, aminek mondja magát, a szótárban található alak. Tehát hétköznapi formában a “látok egy lovat” az egyszerűen:

馬を見る「うまをみる」

amiből a 見る「みる」 a szótárban megtalálható “lát” ige.

ない形 「ないけい」 – jelen tagadó alak

1. csoport

Az igető utolsó szótagjának u hangot tartalmazó szótagjában az u helyére a hang kerül (tehát pl. く helyett か), majd ehhez kapcsoljuk a ない képzőt.

書く「かく」írni > 書かない「かかない」nem írni (pl. nem írok)

kivétel:

うvégződés esetében nem あ-ra változik, hanem わ-ra, tehát う > わ

2. csoport

A szótári alak るvégződése eltűnik, a helyére a ない kerül és máris kész a tagadó igealakunk.

kivétel: あるlétezik (nem élőlényre vonatkoztatva) > ない (nem pedig あらない)

3. csoport

Mivel itt összesen két ige található, ezért meg kell őket tanulni.

する > しない
来る「くる」 > 来ない「こない」

た形「たけい」 – múlt kijelentő

Ez az igealak azon túl, hogy képessé tesz minket arra, hogy közvetlen, hétköznapi stílusban múlt idejű, kijelentő cselekményekről beszéljünk, hordoz magában egy másik praktikumot: a szabályai egy az egyben azok, mint a később tanulandó és nagyon széleskörűen használt て形 ragozási szabályai. Annyi a trükk benne, hogy most az igék végére természetesen a た alak kerül, ezért is た形 a neve, a て形-ben pedig értelemszerűen て.

Itt számítani fog nagyon, hogy melyik igecsoportba tartozik az ige, amit ragozni szeretnénk. Az alábbi képen láthatjátok, hogy milyen végződésekből mi lesz.

Az 1. csoportban az “u” hangot tartalmazó szótag eltűnik, a helyére a た megfelelő alakja kerül.
A 2. csoportban a végződés egy “e” vagy “i” hangot tartalmazó szótag + るminden ige végződése, itt a る eltűnik és a helyére た kerül.
A 3. csoportban a két rendhagyó igénk található.

Példák:
買う「かう」>  買った「かった」vettem
遊ぶ「あそぷ」>  遊んだ「あそんだ」játszottam
書く「かく」> 書いた「かいた」írtam
泳ぐ「およぐ」> 泳いだ「およいだ」úsztam
話す「はなす」> 話した「はなした」 beszéltem

megjegyzés: természetesen minden személynek ez az alakja, csak nem akartam felsorolni mindegyiknél mindegyiket, de értelemszerűen mindenkire vonatkoznak, nem egyezkednek az alannyal.

なかった形「なかったけい」 – múlt tagadó

Most mindenki tekerjen szépen vissza felfelé a ない形 képzési szabályaihoz és nézze át. A なかった形 képzésénél annyi a dolgunk, hogy az ottani ない helyett なかった kerül az igék végére.

Példák:
読む「よむ」> 読まなかった「よまなかった」nem olvastam
食べる「たべる」> 食べなかった「たべなかった」nem ettem
ある>  なかった nem létezik (élettelen dolog)
来る「くる」> 来なかった「こなかった」nem jöttem
する> しなかった nem voltam

Az udvarias létige, a です hétköznapi alakjai az alábbiak:

• だ
• ではない
• だった
• ではなかった.

Ezzel kivégeztük az igék leggyakrabban használt alakjait, később jön majd a többi alak, mint a feltételes mód és társai, valamint a て alak (ami ugye teljesen a た alak ragozását követi) és annak használata.