手紙【てがみ】を書く【かく】方法【ほうほう】- a levélírás menete
Elég összetett téma ez, de megpróbálok összedobni egy általános leírást ahhoz, hogy hogyan kell(ene) megírni egy levelet japánul.
1. Kinek írjuk a levelet?
Aki egy ideje tanulja már a nyelvet, tisztában van azzal, hogy különböző tiszteleti fokok vannak annak megfelelően, hogy a társadalmi rangsorban hol helyezkedünk el a beszélgetőtársunkhoz képest (aki pedig nem tanulja ugye, az hogy került erre a blogra? 😀 ). Ezt fejben kell tartanunk akkor is, amikor levelet írunk és az egész levél során egyazon szintet használni, nem váltogatni ezt. Hasonló ez, mint amikor iskolai fogalmazásban vigyáznunk kellett az igeidők megfelelő használatára. Vagy jelen, vagy múlt, de nem ugrálunk oda-vissza.
- hétköznapi: barátok, iskolatársak (ugyanabból az évfolyamból vagy alattunk)
- udvarias: tanárok, barátok, akiktől kérni szeretnénk valamit, feljebbvalók
- formális: ismeretlenek, feljebbvalók, akiktől kérni szeretnénk valamit
A hétköznapi levelekhez nem szükséges semmilyen fordulatot követni, amiket ebben az anyagban tárgyalni fogunk, mindazonáltal ha nem barátnak írunk levelet, nem tévedhetünk nagyot egy általános semlegesen udvarias levéllel.
2. Mire és milyen formátumban írjuk a levelet?
- általánosságban a fehér, bármiféle képet nélkülöző papír a legelterjedtebb
- üzleti leveleket általában vízszintesen írunk, gépelve
- személyes jellegű leveleket feljebbvalónak vagy barátnak is kézzel írunk és függőleges irányban
- feljebbvalónak fehér borítékot küldünk
- fekete vagy kék tintájú tollal, semmiképpen nem ceruzával és nem használunk kiemelőket
- képeslapot csak olyankor küldünk, amikor azt szokás (ezt majd megtárgyaljuk később) vagy barátoknak
3. A függőleges irányú levelek
Ezek a legszemélyesebb levelek, ezt használjuk barátoknak is. Bármennyire is furcsa, a vízszintes irányú leveleket személytelenebbnek tartják és hűvösebbnek. A függőleges levéllel mindazonáltal nem hibázhatunk. Melósabb, mert ezeket illik kézzel írni.
A köszönés megfelel a magyar “Kedves…”/”Tisztelt…” megszólításnak, de vigyázzunk, mert párban jár az elköszönéssel és nem kombinálhatjuk őket máshogy, csak úgy, ahogy az kötelező:
- ha a megszólítás 拝啓【はいけい】, akkor az elköszönés csak 敬具【けいぐ】lehet
- ha a megszólítás 前略【ぜんりゃく】, akkor az elköszönés csak 草々【そうそう】lehet
A levél elején a bevezető lehet egy korábbi emléketek, egy hivatkozás, hogy mivel kapcsolatban keresed és ki vagy te, esetleg nagyon japános módon egy semmit sem érő lózung az időjárásról.
A tartalom részben kifejthetjük azt, amit valójában akarnánk mondani és amit bármilyen más nemzetiségű illető esetén már elmondtunk volna korábban, mert nem kell annyi faxni elé.
A lezárás egy újabb lózung, általában a levél címzettjének az egészségéről, hogy reméljük, mennyire jól van és ez így fog maradni a továbbiakban is.
Az elköszönést fentebb tárgyaltuk már a megszólítással együtt.
A dátumozás kanjikkal történik függőleges levél esetében (ne felejtsük el, hogy az évszám egészen másképp működik, 2017 helyére pl. 平成29 kerül, majd hónap és nap).
A saját nevünket egészen alulra húzzuk ki. Jó móka lesz, mire megtanuljuk kicentizni, vagy fordított sorrendben írjuk, lentről kezdve, felfelé.
A címzett nevét a dátumnál nagyobb karakterekkel kell írnunk, de a törzsszövegnél kisebbekkel.
Az utóirat (japánul 追伸【ついしん】vagy 二伸【にしん】) nagyon hétköznapi, ezért csak akkor használjuk, ha ilyen a szituáció, illetve ha nagyon elkerülhetetlen. Ja, vagy ha hétköznapi a levelünk 😀
4. Függőleges irányú levelek
Sokkal egyszerűbb lesz az egésznek a felépítése, nem kell annyi dologra figyelni, ezért is semlegesebb, mint a fenti, vízszintes formula.
A dátum esetében itt arab számokat használunk, de megmaradnak a kanjik (pl. １２月２５日).
A címzett neve után ne felejtsük el az udvarias megszólítószavakat! Persze célszerű csak egyet kiválasztanunk, de értitek.
5. Boríték és címzés
Nagy szerencsére mindkét típusú levélhez használhatos a japán boríték, csak fordítsuk megfelelő irányba. Természetesen a levél és a boríték írási iránya ildomos, hogy megegyezzen.
Itt egy függőleges címzésű boríték, de ahogy mondtam, teljes lelki nyugalommal forgassuk meg és akkor írjuk meg olyan irányban, amit otthon megszoktunk, vízszintesen.
Ha külföldről küldünk levelet, nyugodtan írhatjuk a címzést rōmajival (mindazonáltal a karakterekkel való írásmód hasznos lehet, ha pontosan meg tudjuk írni), valamint természetesen alapanyag híján küldhetjük másmilyen borítékban is. Ne felejtsük le a borítékról a kiabáló JAPAN feliratot (ékezet nélkül, a posta főleg angol átírást kér, bár ez az ország pont a legtöbb nyelven ilyen vagy hasonló nevű).
Végül nézzünk pár kifejezést, ami hasznos lehet a levélben. Évszaknak, időszaknak megfelelően többféle kifejezést használhatunk levélkezdő bevezetésként. Ha kihagyjuk ezeket, a levelünk udvariatlanabbá válik.
BEVEZETÉSEK:
JANUÁR:
寒さひとしお 身にしみる 今日このごろ…
Ilyen hideg időben…
In this time of piercing cold…
新春とは 申しながら、まだまだ 寒さが 続いておりますが…
Bár már az új évben vagyunk, még mindig folytatódik a hideg…
TAVASZ:
春の 日うららかな 今日このごろ…
Ezekben a csodálatos tavaszi napokban…
日本はあたたかくなっているころでしょう…
Japánban már biztosan egyre melegebb van…
AUGUSZTUS:
厳しい 残暑が 続いておりますが…
Folytatódik az elhúzódó későnyári meleg idő…
DECEMBER:
今年も 押し 迫りましたが…
Ez az év is közeledik a végéhez… (december 20. után használatos)
いかがお 過ごしていらしゃいますか？
Hogy vagy mostanában?
私もおかげさまで 元気にしております…
Szerencsére én jól vagyok (a segítségednek köszönhetően)…
VÁLASZLEVÉL ELEJÉN:
お 手紙ありがとうございました…
Köszönöm leveledet…
LEZÁRÁSOK:
KÉRÉS:
どうかよろしくお 願い 致します。
Kérlek, nézz ennek utána nekem.
ÜDVÖZLETKÜLDÉS:
奥様に 宜しくお 願いします。
Kérlek, add át üdvözletem a kedves feleségednek.
JÓ EGÉSZSÉG:
お 寒さの 折からお 体をお 大切に。
Hideg van, ezért kérlek, vigyázz magadra.
VÁLASZKÉRÉS:
お 返事を 待ちしております。
Várom válaszodat.
Mivel rengetegféle lezárás van, ezért egy oldalt is ajánlok ezzel kapcsolatban, innen mazsolázgathattok. Nem bonyolult az oldal kezelése, bár bizonyos alap japántudást megkövetel, de aki levelet ír japánul, annak ugye ez már úgyis megvan 🙂