梅雨【つゆ】- esős évszak

Javában tart az esős évszak Japánban, komoly problémákat okozva a délebbi 九州【きゅうしゅう】 szigeten, ahol legmagasabb riasztás van érvényben a lehetséges folyókiöntések miatt. Nézzük meg, mit érdemes tudni róla, összekapcsolva kis szóanyaggal és érdekességekkel.

Általában május végén, június elején kezdődik az esős évszak és július közepéig-végéig tart (országrésztől függően), majd ezután jön még pár 台風【たいふう】is, azok úgy szeptember közepéig-végéig várhatóak. Ekkor virágzik a méltánytalanul elhanyagolt 紫陽花【あじさい】(hortenzia) is. Jellemzően összekötik ezt a szezont a csigákkal is (カタツムリ), mert értelemszerűen ilyenkor megnő a számuk.

A májusi eső is kapott természetesen egy külön szót, bár ez manapság inkább csak kora nyári esőt jelent, ez a 五月雨【さつきあめ】vagy 【さみだれ】.

A  梅雨【つゆ】 eredeti jelensége szilvaeső, azért nevezik így, mert ilyenkor szedik a szilvát (ami egyébként februárban virágzik). Ezt a fajta szilvát nem eszik nyersen, csak erjesztett állapotban, önmagában csmegeként, illetve ételek ízesítőjeként, esetleg rizsre téve (梅干し【うめぼし】. Megosztó étel, mint a 納豆【なっとう】, amit szintén nem mindenki kedvel (én például egyiket se).

Nem minden nap esik természetesen nyáron sem. Szokás, hogy kilógatnak egy papírból készült kis bábut az ablakba, hogy távol tartsa az esőt és napsütéses időt hozzon. Tekintettel arra, hogy minden évben visszatér az esős évszak, látjuk, mekkora hatásfokkal működik a てるてる坊主【ぼうず】, azaz a csillogó-villogó szerzetes. Az esős évszak szó másik olvasata egyébként ばいう.

Érdekes, hogy 北海道【ほっかいどう】általában kimarad belőle. Mármint nem a kis bábukból, hanem az egész esős évszakból.

Rendkívül magas a páratartalom ebben az időszakban, ezért többet kell szellőztetni a lakást is, hogy ne alakuljon ki penész, illetve az ételeknek sem tesz különösebben jót. Az időjárást ekkor előre megmondani szinte lehetetlen, saját bőrünkön tapasztaltuk, hogy fél óránként váltakozik ilyenkor a szakadó eső és a tűző napsütés, ami kellemetlenné tehet egy nyári utazást az országban, ezért bár a legtöbb gyereknek ekkor van szabadsága, érdemes inkább nem ilyenkor Japánba utazni. Az augusztus még mindig elképesztően forró hónap, viszont ekkor tartják a legtöbb 祭り【まつり】-t.  A szezon kezdetét az időjárás-jelentésekben a 梅雨入り【つゆいり】szóval jelölik, a vége pedig 梅雨明け【つゆあけ】.

Korábban sokszor június 11-ére esett az esős évszak kezdete, amely az esernyők napja (傘の日【かさのひ】). A régi naptárban (amelyet a Gregorián bevezetése óta nem használnak, csak ünnepek idejének meghatározására) június havát úgy hívták, hogy 水無月【みなずき】, azaz vízmentes hónap. Hasonló jelenség a mi környékünkön, hogy a szeptember jelentése igazából hetedik hónap, holott ugye az a kilencedik, mert a római időkben, amikor ezeknek a neveit adták, még csak 10 hónapot tartottak számon (a téli hónapokat nem vették figyelembe), az év pedig márciussal kezdődött.

Az esős évszak természetesen nem maradhat ki az animék világából sem, egy nagyszerű egész estés film a 言の葉の庭【ことのはのにわ】, a szavak kertje.